Szakmai Blog

Hogyan alakulnak 2024-ben a SZJA kedvezmények Magyarországon?

Az adózási rendszer állandó fejlődésével és változásával együtt járnak a SZJA kedvezmények is. Az idei évben ismét számos új lehetőség és kedvezmény lép életbe, amelyeket érdemes áttekinteni annak érdekében, hogy az adófizetők a lehető legjobban kihasználják az adókedvezmények nyújtotta lehetőségeket. Hogyan alakulnak 2024-ben a SZJA kedvezmények Magyarországon? Az alábbiakban részletezzük.

Az igénylés módjai

Az adókedvezmények igénylésének két fő módja van:

  1. adóévre vonatkozó szja-bevallásban: ez az általános módja az adókedvezmények igénylésének minden adóévben.
  2. év közben a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal: ez a lehetőség azoknak adódik, akik az adóév során már előre szeretnék érvényesíteni a kedvezményeket.

Kinek jár SZJA kedvezmény 2024-ben?

Az adott SZJA típusok határozzák meg, hogy kik jogosultak az adott kedvezményekre. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a főbb típusokat és a velük járó kedvezményeket:

  1. Családi kedvezmény
  2. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  3. 30 év alatti anyák kedvezménye
  4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
  5. Első házasok kedvezménye
  6. Személyi kedvezmény

Nézzük meg egyesével, hogy ki veheti igénybe őket és, hogy mekkora a kedvezmények értéke.

  1. Családi kedvezmény

A családi kedvezmény olyan adókedvezmény, amelyet több kategóriába sorolnak az igénylés jogosultságát meghatározó feltételek alapján. Jogosult rá az, aki családi pótlékra jogosult, vagy akik közös nyilatkozat, jogerős bírósági döntés vagy egyezség alapján felváltva gondozzák gyermeküket. Emellett a családi pótlékra jogosult személyekkel közös háztartásban élő házastársak is jogosultak lehetnek rá, még akkor is, ha ők maguk nem részesülnek családi pótlékban. A kedvezmény igénybevevői közé tartoznak továbbá a várandós nők és házastársaik, akik együtt élnek, valamint azok, akik saját jogon jogosultak a családi pótlékra vagy rokkantsági járadékra, illetve külföldi jogszabályok alapján ilyen típusú ellátásra jogosultak. A családi kedvezmény összege az összevont adóalapot csökkenti, és változhat az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően. Ez azt jelenti, hogy havonta a nettó kereset növekszik, és az emelkedés mértéke az alábbiak szerint alakul: ha egy eltartott van a családban, akkor 10 ezer forinttal, ha kettő van, akkor 20 ezer forinttal, míg ha három vagy több eltartott van, akkor 33 ezer forinttal. A kedvezmény az adóterhek enyhítésére szolgál, és fontos lehetőséget biztosít az érintett családok számára az adófizetési kötelezettségeik csökkentésére.

  1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az veheti igénybe, aki jogosult a családi pótlékra, vagy akinek legalább 12 éven át volt jogosultsága a családi pótlékra, még ha jelenleg már nem jogosult rá, vagy ha a gyermek elhalálozása miatt szűnt meg a jogosultsága. Azok, akik jogosultak erre a kedvezményre, mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.

  1. 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményét azok kaphatják, akik betöltötték 25. életévüket, és az adott évben várandósak, gyermeket szülnek, vagy gyermeket fogadnak örökbe. Ezen kedvezmény összege 2024-ben legfeljebb havi 576 601 forint lehet, ami 86 490 forint adómegtakarítást eredményez.

  1. 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye azon fiatalok adóalapját csökkenti, akik még nem töltötték be a 25. életévüket. Ezek a kedvezményezettek mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.

  1. Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezménye akkor jár, ha a házastársak legalább egyike az első házasságát köti. A házaspár együttesen havonta 33 335 forint kedvezményt igényelhet.

  1. Személyi kedvezmény

A személyi kedvezmény igénybe vehető súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás, rokkantsági járadék vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján. Az adóelőleg alapja 2024-ben havi 13 300 forint, és egy teljes évben összesen 159 600 forint adókedvezmény igényelhető.

Befejezésül szeretnénk hangsúlyozni, hogy az adózás mindig komplex és időigényes folyamat lehet. Az említett szja-kedvezmények és változások megértése, valamint az adóbevallás pontos kitöltése nem mindig egyszerű. Ha bármilyen segítségre van szüksége ezen témákban, vagy ha további részleteket szeretne megtudni az aktuális adózási szabályokról, bátran keressen minket. Szakértő csapatunk áll rendelkezésére, hogy segítsen az adózási kérdéseiben, és biztosítson információkat az Ön számára releváns lehetőségekről. Forduljon bizalommal hozzánk, hogy az adóbevallási időszak ne okozzon felesleges stresszt, és mindent pontosan és zökkenőmentesen intézhessen el.

 

Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Tovább olvasom »
Fejlessze magát 2024-ben is: Újévi fogadalmak továbbképzéssel és pénzügyi tudatossággal

5 + 1 tipp

Az év vége közeledik, és sokan már azon gondolkodnak, milyen célokat tűzzenek ki a következő évre. Egy újévi fogadalom kitalálása idén különösen lehetőséget ad arra, hogy személyes és szakmai fejlődésre összpontosítsunk. Ha az új évben azt tervezi, hogy kicsit többet foglalkozik önmagával és környezetével, akkor a továbbképzés és a pénzügyi tudatosság kiváló kiindulópont lehet.

1. Továbbképzés és szakmai fejlődés

Az egyik legígéretesebb újévi fogadalom a személyes fejlődésre való összpontosítás, és ebben a továbbképzés kulcsfontosságú szerepet játszhat. A LOGIKA Pro Kft. számos olyan lehetőséget kínál, amelyek segítenek bővíteni a szakmai ismereteket és készségeket. Gépkezelő képzéseink, szakmai továbbképzéseink, valamint ipari képzéseink segítségével új szintre emelheti a szakmai tudását. Képzéseink nagyrészt rugalmas időbeosztást kínálnak, így könnyen beilleszthetők a mindennapi életedbe.

2. Pénzügyi tudatosság növelése

A pénzügyi tudatosság az egyéni és üzleti életünk szerves része. Egy jó könyvelővel való együttműködés segíthet abban, hogy átláthatóbban kezeljük az adókat, tervezzük a költségvetést és optimalizáljuk a pénzügyeinket. Az új év lehet az a pillanat, amikor bevezetjük a pénzügyi rendszert, amely segít abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjunk és tervezgessünk a jövőre. Ha pedig egy jó könyvelőre van szüksége, a LOGIKA Pro Kft. ebben is segítségére lehet.

3. Egészségesebb életmódra való törekvés

Az újévi fogadalmak között gyakran szerepel az egészségmegőrzés. Az egészségesebb életmód azonban nem csak a testmozgást és az étrendet jelenti, hanem a mentális egészségünkre is oda kell figyelnünk. A személyes fejlődésen és a tudatos tanuláson keresztül képesek lehetünk javítani mindkét területet az életünkben.

4. Jobb időgazdálkodás

Az időnk az egyik legértékesebb erőforrásunk, és az új év remek alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan használjuk azt. A hatékony időgazdálkodás nemcsak a munkahelyen, hanem a személyes életünkben is előnyös lehet. A megfelelő tervezés és prioritások meghatározása segíthet abban, hogy több időt szánjunk a tanulásra és a személyes fejlődésre.

5. Kezdjünk bele személyes projektünkbe

Ha van egy hosszú ideje dédelgetett álma, most az ideje, hogy belevágjon. Legyen az egy saját vállalkozás, egy könyv megírása, vagy egy egyedi művészeti projekt, az új év új lehetőségeket hozhat.

És ne feledje, ha könyvelőt keres, vagy szüksége van még tudásra, esetleg végzettségre ahhoz, hogy belevágjon vállalkozásába, a LOGIKA Pro Kft. segítségére leht!

+1 Közösségi szolgálat és empátia

Az újévi fogadalmak közé bevethetünk még egyet: a közösségi szolgálatot és az empátiát. Azzal adhatjuk vissza a legtöbbet közösségünknek, ha részt veszünk önkéntes tevékenységekben vagy segítünk a rászorulóknak.

Az új év egy vadonatúj fejezet, amelyet mindenki saját maga írhat meg. Válassza ki azokat a fogadalmakat, amelyeket a legfontosabbaknak tart, és tegyen meg mindent azért, hogy valóra váljanak. Az újév nem csak egy időpont, hanem egy lehetőség arra, hogy megteremtsük a saját sikerünk útját!

Sok sikert és boldog újévet kívánunk mindenkinek! 🎊🌟

Tovább olvasom »
Azonnali pénzügyi löket: magasabb fizetések 2024-től! Íme, a friss rendelet részletei

A kormány kihirdette a 2024-es minimálbér és garantált bérminimum összegeit, valamint azok részleteit. A munkaadók és munkavállalók szervezeteinek egyezsége alapján a legalacsonyabb bérek már idén decemberben emelkednek.

Miután az érintett felek megállapodtak a jövő évi minimálbérről, a kormány közzétette a "508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról" című rendeletét. Ennek lényege, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére 2023. december 1-jétől havibér esetén 266 800 forint, hetibér esetén 61 340 forint, napibér esetén 12 270 forint, órabér esetén pedig 1534 forintra emelkedik.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma ugyanezen időponttól havibér esetén 326 000 forint, hetibér esetén 74 950 forint, napibér esetén 14 990 forint, órabér esetén pedig 1874 forint lesz.

A rendelet érvényes minden munkáltatóra és munkavállalóra. A kormány döntése december 1-jén lép hatályba, és a 4. paragrafus értelmében először 2023. decemberi munkabérek kiszámításánál alkalmazzák a rendelkezéseket.

A rendelet további rendelkezéseit először a minimálbér vagy garantált bérminimum alapján meghatározott 2024. januári juttatásoknál alkalmazzák. Kivéve az intézmények működéséhez és szolgáltatásokhoz nyújtott költségvetési támogatást.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az átlagkereset növekedése néha felülmúlja a minimálbér emelkedését, más időszakokban viszont valóságos felzárkózás történik. Ezt a munkaerőpiac feszessége is befolyásolja: a laza munkaerőpiac esetén az átlagkereset növekedése gyorsabb lehet, míg a munkaerőhiányos időszakokban a minimálbér emelkedése felülmúlhatja az átlagbérét.

Az elmúlt években az átlagbér növekedése 9,8%, míg a minimálbér emelése 9,0% volt (2015-2022). Tehát a munkaerőpiac feszességétől függően az átlagbér növekedése lehet a minimálbér emelkedése felett vagy ahhoz közel. A 2024-es tervezett 15% minimálbér- és 10% garantált bérminimum-emelés, valamint az állami szférában tervezett bérrendezések azt sugallják, hogy az átlagbérnövekedés ebben a sávban várható.

 

Tovább olvasom »
2024. évi adószabályok: az őszi adócsomag tervezet legfontosabb változtatásai

A 2024-es adójogszabály-változásokról szóló tervezetet a Pénzügyminisztérium 2023. október 18-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre. A törvényjavaslat az egyeztetést követően október 31-én került az Országgyűlés elé. A tervezet többek között a SZJA, előadóművészek és sportolók jövedelemszerzése, adóadminisztrációs változások, valamint a KIVA változásokat tartalmazza. Ezzel párhuzamosan közzétették a magyarországi globális minimumadó bevezetésének részletszabályait tartalmazó tervezetet is. Ez szintén számos adózási területet, úgy, mint a számvitelt, társasági adót, helyi iparűzési adót és szociális hozzájárulási adót érintő változásokat tartalmaz.

Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján 2024-ben várhatóan számos fontos adójogszabály-változás lép életbe Magyarországon. Ezeket foglaljuk össze alábbi cikkünkben.

Személyi jövedelemadó

Az adójogszabály-változások egyik fontos pontja a személyi jövedelemadót érinti. A tervezet szerint már nem minősülne egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye. Emellett az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is kiterjesztenék. Így egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügylet lenne, ha az nem adóegyezményes, de egy OECD országban működő befektetési szolgáltató közreműködésével valósulna meg.

Ezekre a módosításokra azért lesz szükség, mert megszűnik az amerikai-magyar kettős adóegyezmény. Az USA-ból származó tőkejövedelmekre vonatkozó, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre e nélkül pedig előnytelen szabályok vonatkoznának.

Előadóművészek és sportolók jövedelemszerzése

Az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnének. Ennek értelmében a magyar jogszabály alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illetné meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. Ez a változás azzal a céllal történik, hogy tisztázza és meghatározza az adózás helyét az ilyen tevékenységek kapcsán. Így elkerülhetővé válik az adóelkerülés lehetősége.

Adóadminisztrációs változások

A tervezet alapján több további adójogszabály-változás is várható. Ezek közé tartozik a családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezményének, valamint a béren kívüli juttatások és bizonyos meghatározott juttatások adóadminisztrációjára vonatkozó szabályok megváltoztatása. Ezen kívül fontos kiemelni, hogy a tervezet szerint adómentessé válna a borásztól reprezentációs célra vásárolt bor juttatása is. Ez szintén jelentős változást jelentene az adózási gyakorlatban.

KIVA

A tervezet szerint a kisvállalati adóval (KIVA) kapcsolatos szabályok is módosulnának. Ennek értelmében a KIVA-alanyiság megszűnne, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik. Ez a formaváltás pedig a formaváltás napját megelőző nappal lépne életbe. Ezen kívül, ha az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor az érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz tett bejelentéssel ismét választhatná a KIVA-alanyiságot, feltéve, hogy az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek teljesülnek.

Számvitel és a társasági adó

A számvitelt és a társasági adót érintő jelentősebb változásokat nem az őszi adócsomag, hanem a globális minimumadó magyarországi bevezetésére vonatkozó részletes előírások és adótörvény módosítások tervezete tartalmazza. Ennek keretében a számviteli törvény bővülne a halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség meghatározásával és nyilvántartásával.

A társasági adóban új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezetnének be. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adóban a K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének és a helyi iparűzési adóban az adóalapot csökkentő K+F költségek körét szűkítenék azon személyek számára, akik az adóévre vonatkozóan a Tao tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét választották.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó területén jövőre speciális teljesítési hely szabályokat vezetnének be az online rendezvényekre és virtuális eseményekre vonatkozóan.

Az építési-szerelési szolgáltatások esetében, amelyek a belföldi fordított adózás alá tartoznak, az adóztatási feltételek egyes esetekben megfordulnának, vagyis a fordított adóztatást a szolgáltatást nyújtóra terhelnék, és a szolgáltatás igénybe vevőjét terhelő nyilatkozattételi kötelezettség kerülne bevezetésre. Az alanyi adómentesség szabályait kibővítenék, és az áfa bevallási tervezetet az adóhatóság általi kiajánlással (e-Áfa) összeállított verzióval együtt beépítenék a törvénybe.

Jövedéki adó

A jövedéki adó területén a tervezet összehangolná az adófelfüggesztés keretében történő szállításra vonatkozó szabályokat az árutovábbítási szabályokkal.

Közműadó

A közműadókat kivezetnék, két lépésben: 2024. január 1-jétől nem lenne a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnne ez az adónem.

Automatikus információcsere

A tervezet alapján újabb országokkal kezdenének automatikus információcserét a pénzügyi számlákról, és az európai uniós vitarendezési eljárások részletszabályait is módosítanák.

Reklámadó

Az adócsomag-tervezetben nincsenek intézkedések a jelenleg 0%-os reklámadóval kapcsolatban, így továbbra is kérdéses, mi lesz ennek az adónemnek a sorsa.

 

Tovább olvasom »
Cégalapítás Magyarországon: a korlátolt felelősségű társaság (Kft) alapítása

Magyarországon Gazdasági társaságot alapítani kizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák. A választott cégforma nagyon fontos a vállalkozás sikeréhez. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk egy Kft. alapításának menetét, annak előnyeit, valamint hátrányait. A Kft. az a cégforma, ami a kis- és középvállalkozásokkörében igen népszerű választás. Ismertetjük a Kft. fő jellemzőit, az alapítási folyamatát, valamint kiemeljük előnyeit és hátrányait.

Mi az a Kft?

A Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) egy olyan vállalati forma, amely jogi személyiséggel rendelkezik. Az alapítása nincsen létszámhoz kötve, ami azt jelenti, hogy egyetlen személy is megalapíthatja. Ez a vállalati forma kiemelten népszerű kis- és középvállalkozások körében Magyarországon. Működéséhez legalább egy alapító tagra és egy meghatározott összegű törzstőkére van szükség, amelynek értéke legalább 3.000.000 forint, amely lehet pénz- vagy apport formájában.

Az egyik legfontosabb jellemzője a Kft.-nek az, hogy a tagok felelőssége korlátozott a saját vagyonuk vagy törzsbetéteik mértékéig. Ez azt jelenti, hogy a Kft. életében, legyen szó nyereségről vagy veszteségről, csak a saját befektetett vagyonuk mértékéig vesznek részt a tagok a vállalkozásban. Ez eredményezi a "korlátolt felelősségű" megnevezést.

Kft. alapítás

A Kft. alapítása körülményesebb folyamat, mint például egy betéti társaság alapítása, azonban számos előnnyel jár. Minden nagykorú és cselekvőképes természetes személy, aki rendelkezik a meghatározott minimális törzstőkével, jogosult Kft.-t alapítani. Kft.-t alapíthatnak belföldi és külföldi természetes személyek, valamint jogi személyek is, feltéve, hogy nem állnak olyan korlátozások alatt, amelyek gátolják a jogi személy létrehozását. Emellett gazdasági társaságok (jogi személyek) is tagok lehetnek a Kft.-ben. Igen, mind az egyéni vállalkozók, mind a betéti társaságok beltagjai és kültagjai lehetnek társasági tagok egy Kft.-ben, és nincs összeférhetetlenség e minőségek között.

A tagok törzsbetétei eltérő összegűek lehetnek, de fontos, hogy a törzstőke mindig legalább három millió forint értékű legyen.

A Kft. működéséhez szükséges dokumentumok közé tartozik az alapító okirat (egyszemélyes Kft. esetében) vagy a társasági szerződés (többszemélyes Kft. esetében), a tagjegyzék, az ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldány, elfogadó nyilatkozat, cégnyomtatvány, banki igazolás és apportlista (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén).

Egyszemélyes Kft. létrehozható egyéni vállalkozóként is anélkül, hogy társakat bevonunk. Ebben az esetben nem szükséges társasági szerződés, helyette egy alapító okirat készül. Egyszemélyes Kft. továbbá úgy is létrejöhet, hogy már működő társaságként valamennyi üzletrész tulajdonjogát egy személy szerezze meg. Fontos megjegyezni, hogy ha a Kft. tagjainak száma egy főre csökken, akkor a korábbi társasági szerződést egy éven belül alapító okirattal kell módosítani.

Az alapító okirat

Célja, hogy hivatalos formában és érthetően rögzítse a gazdasági társaság létrejöttének okait és célkitűzéseit.

Kötelező tartalmi elemei:

  • A gazdasági társaság nevének és székhelyének megadása.

A székhelyet egyszerűen megadhatjuk, mivel ez az ügyintézés központi helyszínét jelenti. Amennyiben nincs megfelelő székhelyünk, lehetőség van egy alkalmas helyet kijelölni és ezt az ingatlant székhelyként megadni. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosától és haszonélvezőjétől szükséges egy hozzájáruló nyilatkozatot szerezni.

  • A társaság tagjainak nevének, lakóhelyének vagy székhelyének rögzítése.

A társaság tagjainak nevének, lakóhelyének vagy székhelyének rögzítése azt jelenti, hogy a társaság hivatalos dokumentumain vagy nyilvántartásaiban feltüntetik a társaság összes tagjának nevét, lakóhelyét vagy székhelyét. Ez a gyakorlat segíti az átláthatóságot és a jogi nyomon követhetőséget a társaság működésében. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy mindenki számára világossá váljon, kik a társaság tulajdonosai vagy résztulajdonosai, és hol találhatók. Ezen információk nyilvánosságra hozása fontos lehet a jogi, adózási és pénzügyi kötelezettségek betartásához, valamint az üzleti kapcsolatok és tranzakciók átláthatóságának biztosításához.

  • A gazdasági társaság tevékenységi körének leírása.

A társasági szerződésben elegendő csak a főtevékenységet rögzíteni. Az összes tervezett tevékenységet be kell jegyezni a cégjegyzékbe, amelyhez a TEÁOR kódokat használjuk (TEÁOR: gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere). Ezeket a kódokat megtaláljuk a KSH honlapján, és itt a tevékenységekhez kapcsolódó leírások is elérhetők, ami megkönnyíti a besorolást. A társaság továbbá bármilyen más tevékenységet is folytathat, amely nem tiltott vagy korlátozott (pl. engedélyköteles), és nincs megszabva a tevékenységi körök számának korlátja.

  • A társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulások meghatározása, beleértve azok értékét, valamint a vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásának módját és időpontját.

A társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulások meghatározása azt jelenti, hogy a társaság alapítói vagy tagjai előre meghatározzák, hogy milyen formában és mennyi értékben fogják a vállalkozás számára rendelkezésre bocsátani a szükséges pénzügyi eszközöket. Ebben az összefüggésben az alábbi elemek is meghatározásra kerülnek:

  1. Az vagyoni hozzájárulások értéke: a társaság tagjai megállapítják, hogy mennyi pénzzel vagy más vagyontárggyal fognak hozzájárulni a társasághoz. Ez az összeg általában az alapításnál vagy a tagok belépésekor kerül befizetésre.
  2. Az vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásának módja: meghatározzák, hogy az vagyoni hozzájárulásokat milyen formában és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ez lehet készpénz, vagyoni eszközök, ingatlanok, gépek, vagy más értékek formájában.
  3. Az vagyoni hozzájárulások időpontja: a társaság meghatározza, hogy az vagyoni hozzájárulásokat mikor kell rendelkezésre bocsátani. Ez lehet az alapítás pillanatában vagy későbbi időpontokban, és az időpontokat a társasági szerződés rögzíti.

A vagyoni hozzájárulások meghatározása és részleteinek rögzítése fontos lépés a társaság alapításakor vagy új tagok csatlakozásakor. Ez segít elkerülni a későbbi vitákat vagy problémákat a pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban, és hozzájárul a társaság átláthatóságához és stabilitásához.

  • Az első vezető tisztségviselő nevének és pozíciójának megadása.

Az első vezető tisztségviselő nevének és pozíciójának megadása azt jelenti, hogy a társaság alapítói vagy tagjai előre meghatározzák, hogy ki lesz az elsődleges vezető, és milyen pozícióban fogja ellátni feladatait a társaságban. Ennek a lépésnek a célja, hogy azonnali irányítást és vezetést biztosítson a vállalkozásnak, amikor az elindul. Ez a vezető általában az ügyvezető , akifelelős a társaság napi működésének irányításáért, a döntések meghozataláért és a stratégiai irányításért. Ezzel az információval hivatalosan is rögzítik, hogy ki az első számú vezető a vállalkozásban. Ez segít a hatékony irányításban és az üzleti tevékenység szervezésében az alapítás vagy a vállalkozás elindulása során.

Kft. alapítás és engedélyek

A cégvezetőknek különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére. Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel a bizonyítványokkal a cégvezető(k)nek rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásában, munka- vagy megbízási jogviszonyban van egy erre alkalmas személy.

Ezeken túlmenően szükség szerint egyéb adatok (telephely, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló stb.) ismerete is szükséges a megfelelő iratok elkészítéséhez, ill. a bejegyzéshez.

Az ügyvéd jelenlétében az okirat szerkesztésekor hitelt érdemlően igazolni kell a székhely, illetve szükség szerint a telephely és fióktelep bejelentésének és használatának jogosultságát.

Jegyzett tőke, Kft. törzstőke

A Kft. törzstőkéjének összegének minimum 3.000.000 forintnak kell lennie.

Minden tag törzsbetéte legalább 100.000 forintnak kell lennie, és a törzsbetét összege magasabb is lehet, de tízezer forinttal maradéktalanul osztható egész számnak kell lennie. A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban nagyobb rugalmassággal rendelkeznek a tagok, és a befizetés határidejét a társasági szerződés határozza meg. Azonban ha kevesebb, mint 50% -ot kell befizetni, vagy a befizetés határideje egy évnél hosszabb, akkor korlátozások lépnek életbe az osztalékfizetés és a tagok felelőssége terén.

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások esetén az értékük elérheti vagy meghaladhatja a törzstőke felét, és azokat a nyilvántartásba vétel előtt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha az érték nem éri el a törzstőke felét, azt három évig kell megtenni.

Törzsbetét

Amennyiben többszemélyes társaságot alapítanak, a tagoknak közösen kell meghatározniuk, hogy milyen összegű törzsbetétet kívánnak befizetni. Egy tag törzsbetéte azonban nem lehet kevesebb, mint 100.000 forint.

Fontos megjegyezni, hogy a törzsbetét összege nem feltétlenül tükrözi a szavazati arányokat vagy az eredményből való részesedést a társaságban, mivel a társasági szerződés más arányokat is rögzíthet. A tagok szabadon megállapíthatják, hogy milyen módon osztják meg a vállalkozásban való részesedésüket és a döntéshozatali jogokat, ami lehetőséget ad a testreszabott megállapodások létrehozására az egyéni igényeknek megfelelően.

Üzletrész

A Kft. bejegyzése után az üzletrész tulajdonjogot jelent. Az üzletrészek közötti átruházhatóság korlátozott, és csak a társasági szerződésben rögzített feltételek szerint lehetséges. Az üzletrészek átruházása általában az összes tag egyhangú beleegyezéséhez kötött.

Szervezeti felépítés

A Korlátolt Felelősségű Társaságnak (Kft.) kötelezően rendelkeznie kell ügyvezetővel. Felügyelő bizottságot csak abban az esetben kell létrehozni, ha a Kft. munkavállalói létszáma éves átlagban meghaladja a 200 főt.

Az ügyvezető a vállalkozás napi ügyeinek irányításáért felelős, és a társasági szerződés rögzíti a kinevezését és jogköreit. A felügyelő bizottság az ügyvezető tevékenységét felügyeli és ellenőrzi, de létrehozása opcionális, és ahogy fentebb írtuk, csak bizonyos esetben kötelező.

Mindezen szervek működési szabályait és hatáskörét a társasági szerződés részletezi, így lehetőség van arra, hogy a társaság saját igényeinek megfelelően testre szabják ezeket a szerveket és azok működését. Ezáltal a vállalkozás hatékonyabban működhet, és jobban alkalmazkodhat a változó körülményekhez.

Adózási szempontok

A Kft. adózása meglehetősen összetett lehet, és számos adótípust kell figyelembe venni, beleértve az Általános Forgalmi Adót (ÁFA), a társasági adót, az illetéket és az szja-t (személyi jövedelemadót). Fontos szakember segítségét kérni az adózási kérdésekben és az adóbevallások elkészítésében.

A Kft. kapcsolódó költségei a következők:

  1. Az egyszerűsített elektronikus cégbejegyzési eljárás során az alapítás díjmentes.
  2. Az ügyvédi megbízási díjak megyénként eltérhetnek, az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás alapján.
  3. A bejegyzés után felmerülő költségek közé tartozik:
  • Bélyegző készítése (nem kötelező).
  • Bankszámlanyitási költségek.
  • Kereskedelmi és iparkamarai regisztrációs díj (5.000 forint).

Előnyök

A Kft. alapításának számos előnye van, ideértve:

  1. Korlátolt felelősség: amennyiben saját vállalkozás létrehozása terén gondolkodik, a "korlátolt" szó a védelem és biztonság fogalmát hordozza magában. A Kft. szervezeti struktúrájában minden tag kizárólag a saját törzsbetétjéért felel, tehát a tagok jogai és kötelezettségei nem azonosak a társaság jogaival és kötelezettségeivel. Mindenkit csak a saját vagyonbetétének értéke terhel. Ez a jellemző azonban nem alkalmazható a betéti társaságokra és részvénytársaságokra,
  2. Hitelesség: a Kft. általában megbízhatóbbnak tekinthető a partnerek és ügyfelek szemében, mint a betéti társaságok vagy egyéni vállalkozások.
  3. Sokféle tag lehet: a Kft. alapítói lehetnek magánszemélyek, külföldiek vagy más vállalatok, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak az üzleti lehetőségek terén.
  4. Egyetlen tag: egy Kft. alapításához már egy tag is elegendő, ami a betéti társaságok esetében például nem lehetséges.
  5. Tőkebevonás: a Kft. továbbá előnyös lehetőség, mivel nincs szükség olyan nagy tőkebevonásra, mint például a zrt. vállalati forma esetében.
  6. Adózási előnyök: a Kft.-k számos adózási előnnyel rendelkeznek, amelyek csökkenthetik a vállalkozás adóterheit.

Hátrányok

Néhány lehetséges hátrány a Kft. alapításával kapcsolatban:

  1. Költséges alapítás: a Kft. alapítása költséges lehet, mivel számos hivatalos dokumentum és hitelesítési folyamat szükséges.
  2. Szigorú szabályok: a Kft.-ket szigorúbb szabályok terhelik, mint egyéni vállalkozásokat vagy betéti társaságokat
  3. Adózási kötelezettségek: a Kft.-nek összetett adózási kötelezettségei vannak, amelyeket megfelelő szakmai felkészültséggel folyamatosan nyomon kell követni és teljesíteni kell.
  4. Tőke: míg a betéti társaságok esetében nincs előírt jegyzett tőke mérték, addig a korlátolt felelősségű gazdasági társaságoknál van egy meghatározott értékhatár, amit teljesíteni kell. Emiatt a cég fenntartási és megszüntetési költségei magasabbak lehetnek, mint más vállalati formák esetében.

Kft. alapításával kapcsolatos dokumentumok és iratok megőrzése:a cégalapítással kapcsolatos dokumentumokat az új vállalkozás működése során mindvégig meg kell őrizni. Az iratok biztonságos és jól hozzáférhető helyen kell, hogy legyenek tárolva az előírt időszakon keresztül. Az őrzési kötelezettségek betartása fontos a vállalkozás jogi és pénzügyi szempontból is.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az adójogszabályok és jogi követelmények országonként változhatnak, így érdemes lehet konzultálni egy adószakértővel vagy jogi tanáccsal annak érdekében, hogy megfeleljen az adott területre vonatkozó pontos előírásoknak és kötelezettségeknek.

A Kft. alapításának részletes folyamatát és minden jogi követelményt célszerű egy ügyvéd vagy szakértő segítségével végrehajtani, hogy biztosan megfeleljen minden jogi előírásnak és a vállalkozás sikeresen működjön.

Tovább olvasom »
Cégalapítás Magyarországon: a Részvénytársaság (Rt.) alapítása

Gazdasági társaságot alapítani kizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák.  Ebből a betéti társaság alapításáról már írtunk a „Cégalapítás Magyarországon: a betéti társaság (Bt) alapítása” című cikkünkben.

Mostani cikkünkben egy Részvénytársaság alapításáról lesz szó. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a gazdasági formának? Egyáltalán érdemes-e ebben a formában gondolkodnunk? Mindjárt kiderül.

A Részvénytársaság (Rt)

A Részvénytársaság (Rt) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, a részvényes kötelezettsége pedig a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

A részvénytársaság formái

Harészvénytársaságot szeretnénk alapítani, különböző formákból választhatunk. Ilyen az európai részvénytársaság, az egyszemélyes részvénytársaság, a többszemélyes részvénytársaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) és a zártkörű részvénytársaság (Zrt).

Európai részvénytársaság

Az európai részvénytársaság lehetőséget biztosít arra, hogy egy vállalkozás tevékenységét több európai országban is folytassa az érvényes szabályok betartásával. Ennek előnye, hogy könnyebb terjeszkedést és határokon átnyúló üzleti tevékenységet tesz lehetővé ugyanazon márkanév alatt több országban anélkül, hogy külön leányvállalatokat kellene létrehozni. Ráadásul az európai részvénytársaság székhelye áthelyezhető egy másik EU-s országba, ami nagyobb mobilitást biztosít az európai piacon. Az alkalmazottak is könnyebben intézhetik a vállalat ügyeit más tagországokban.

Az európai részvénytársaság létrehozásának feltételei közé tartozik, hogy a bejegyzett iroda és a központi iroda ugyanabban az EU-s országban legyen, a vállalkozásnak több EU-s országban is jelen kell lennie, vagy a kapcsolt cégeknek legalább két EU-s ország joghatósága alá kell tartozniuk. A minimális jegyzett tőke legalább 120 000 € kell, hogy legyen, az alkalmazottak részvétele a vállalat szervezeti szerveiben pedig közösen kerül eldöntésre.

Egyszemélyes részvénytársaság

Az egyszemélyes részvénytársaság esetében egyetlen személy az egyedüli részvényes és tulajdonos. Ez alakulhat úgy, hogy a társaságot eredetileg egyetlen személy alapította, és minden részvény az övé, vagy később vált az összes részvény tulajdonosává, például más részvények vásárlásával. Az egyszemélyes részvénytársaság lényegében ugyanaz, mint a hagyományos, több részvényessel rendelkező részvénytársaság.

Nyilvános részvénytársaság (Nyrt)

A nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) olyan részvénytársaság, amelynek részvényei tőzsdére vannak bevezetve, így bárki számára szabadon elérhetőek.

Zártkörű részvénytársaság (Zrt)

A zártkörű részvénytársaság (Zrt) esetében a részvények nincsenek bevezetve a tőzsdére, így zártkörű működést valósít meg.

Részvénytársaság alapítása

Részvénytársaságot az alábbiak létesíthetnek:

  • természetes személyek
  • jogi személyek (állam, önkormányzatok, közhasznú szervezetek, már meglévő gazdasági társaságok,szövetkezetek)
  • jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (például kkt., bt.)

Az alapítás menete

Az alapítónak meg kell határoznia, hogy nyílt – vagy zárt részvénytársaságot kíván alapítani.

Zártkörű részvénytársaságalapítás esetén az alapítók vállalnak kötelezettséget arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság összes részvényét átveszik.

A nyilvánosan működő részvénytársaság (NyRt.) nyilvános eljárás, vagyis részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítóknak a sikeres részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül meg kell tartaniuk az alakuló közgyűlést. Az osztalékra jogosult részvényes az, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, hacsak az alapszabály nem határoz meg eltérő időpontot.

Az alapításhoz szükséges dokumentumok közé tartozik az alapszabály (részvénytársaság esetén), a cégbíróságnak benyújtott kérelem, aláírásminták, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás és egyéb szükséges dokumentumok. Egyszemélyes részvénytársaság esetén az alapító okirat is szükséges lehet.

Mit kell tartalmaznia az alapszabálynak?

Az alapszabály tartalmát jogszabály írja elő és az alábbiak kerülnek lefektetésre:

  • A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
  • A társaság alapítói (részvényesei)
  • A társaság tevékenységi köre(i)
  • A társaság működésének időtartama
  • A társaság alaptőkéje
  • Az alaptőke rendelkezésre bocsátása, a részvényeknek a részvényesek közötti
  • megoszlása
  • A részvény átruházásának korlátozása (van-e szükség beleegyezésre a részvények átruházásakor)
  • A nyereség felosztása
  • A közgyűlésre vonatkozó szabályok
  • Az igazgatóság, a vezető tisztségviselők, a képviselet módja
  • A cégvezetővel kapcsolatos szabályok
  • A cégjegyzés módja (önálló vagy együttes)
  • A felügyelőbizottságra, felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó eljárás (pl. választanak-e felügyelőbizottságot, amennyiben igen, kik a tagjai)
  • A könyvvizsgáló adatai
  • Eljárás a társaság megszűnése esetén
  • Egyéb rendelkezések (pl. közlemények közzététele)

Mik az alaptőkére vonatkozó legfőbb szabályok?

Az alaptőke a részvénytársaságoknál a társaság kezdeti pénzügyi forrásátjelenti. A részvény pedig olyan értékpapír, amely a kibocsátó részvénytársaságban való tagsági jogokat reprezentálja. Névre szóló, névértékkel rendelkező és forgalomképes. Az Rt létrehozásához először az alapítóknak meg kell határozniuk az alaptőke összegét és az alapítás során kibocsátandó részvények mennyiségét, névértékét vagy kibocsátási értékét.

A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje legalább húszmillió forint, míg a zártkörű részvénytársaság alaptőkéje legalább öt millió forintnak kell lennie.Az alapítás során mind a pénzbeli, mind a nem pénzbeli hozzájárulásokat szükséges rögzíteni az alapszabályban. A pénzbeli hozzájárulások legalább negyedét be kell fizetni az alapítás során, míg a nem pénzbeli hozzájárulásokat csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha azok elérnék az alaptőke negyedét. Ha nem pénzbeli hozzájárulást szeretnénk szolgáltatni, akkor az alapító okirathoz csatolni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ebben a jelentésben szerepelnie kell a nem pénzbeli hozzájárulás leírásának és értékelésének. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog lehet, például szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, vagy akár az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés.

A bejelentés

A részvénytársaság alapítását a szerződés megkötését követő 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság az előírt mellékletekkel ellátott cégbejegyzési kérelem alapján veszi nyilvántartásba a céget.A cégbejegyzés menete elektronikus úton történik. A jogi képviselet, azaz egy ügyvéd közreműködése kötelező a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokban. Az elkészült létesítő okiratot és a szükséges dokumentumokat (pl. aláírásminta, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás stb.) ugyanis az ügyvéd elektronikus úton továbbítja a cégbíróság felé.

Részvénytársaság esetén van lehetőség egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra is, amennyiben megfelelően kitöltjük a cég létesítő okiratának szerződésmintáját. Ebben az esetben a cégbíróság a kérelem benyújtását követően 1 munkanapon belül dönt a társaság bejegyzéséről vagy elutasításáról. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban nincs lehetőség hiánypótlásra, de ha a kérelmet elutasítják, a dokumentumok és illetékek újra felhasználhatók.

Ha nem z egyszerűsített cégbejegyzési eljárást választják, a normál cégeljárás hosszabb és drágább lehet. Ebben az esetben a cég bejegyzése 15 munkanapon belül történik meg. Az előnye az, hogy a létesítő okirat egyedi igényeknek megfelelően készül, nem pedig egy általános minta alapján.

Az Rt. előtársaságként is működhet a cégbejegyzésig, ami azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet folytathat, kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket.

Ezenkívül szükséges bankszerződést kötni és bankszámlát nyitni, valamint be kell jelenteni a tevékenységet a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak)és a helyi önkormányzat adóhatóságának. Ezek a lépések az üzleti tevékenység jogilag való megkezdéséhez és megfelelő adminisztrációjához szükségesek.

A zártkörű részvénytársaság normál eljárásában 100.000 Ft illeték fizetendő, plusz 5.000 Ft közzétételi díj. Az egyszerűsített eljárásban pedig 50.000 Ft illeték szükséges.

Ezen felül felmerülhet külföldi jogi személyek cégkivonatainak hiteles fordításának költsége is.

Ezek a díjak és költségek részei az alapítási folyamatnak, és fontosak a részvénytársaság bejegyzésének és működésének megkezdéséhez.

Az Rt alapításának előnyei

Az Rt. alapítása számos előnnyel jár. Például, az Rt-vé válás lehetővé teszi a vállalkozásoknak a könnyebb terjeszkedést és határon túli üzletek lebonyolítását az EU-n belül egy márkanév alatt, külön leányvállalatok létrehozása nélkül. Az egyszemélyes Rt létrehozása esetén egy személy által tulajdonolt vállalkozás jön létre, ami lehetőséget nyújt az egyszerűsített döntéshozatalra és magasabb fokú kontrollra.

Az Rt alapításának hátrányai

Az Rt alapítása azonban nem teljesen kockázatmentes. Az alapítás során magas költségek merülhetnek fel, beleértve az ügyvédi munkadíjat és az eljárási illetéket. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéjének minimális összege pedig 20 millió forint, ami korlátozhatja a kisebb vállalkozások bejutását a tőzsdére. Ezen felül az alapítóknak vállalniuk kell, hogy az általuk vállalt részvényeket teljes egészében átveszik.

Nem egyszerű a cégalapítás és cégvezetés Magyarországon. De mi itt vagyunk, hogy segítsünk. Ha könyvelőre van szükség, vagy elveszett az adóügyekben, keressen minket bizalommal, mi segítünk!

 

Ajánlatot kérek!

Tovább olvasom »
Cégalapítás Magyarországon: a betéti társaság (Bt) alapítása

Magyarországon Gazdasági társaságot alapítani kizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák.

A választott cégforma nagyon fontos a vállalkozás sikeréhez. Arról, hogy hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást, már írtunk „Hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást?” című cikkünkben. Csakhogy nem mindig a legegyszerűbb út a legjobb. Magyarországon ma különböző gazdasági társasági formák között válogathatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt végleges döntést hozunk. Nem árt alaposan átgondolni, hogy az általunk folytatni kívánt tevékenységhez melyik cégforma illik a legjobban, illetve milyen teendőink vannak cégalapítás esetén. Az alábbiakban a betéti társaság alapítására vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük, további cikkeinkben pedig ismertetjük többek között a korlátolt felelősségű -, valamint a részvénytársaságok legfontosabb szabályait.

Mit jelent az, hogy betéti társaság?

A betéti társaság egy olyan vállalkozási forma, ahol a tagokat beltagokra és kültagokra osztjuk. A beltagok teljes mértékben felelősek a társaság kötelezettségeiért, még akkor is, ha a társasági vagyon nem fedezi azokat. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság olyan kötelezettséget vállal, amit nem tud kifizetni, a beltag saját vagyonával is felel a tartozásért. Ezzel szemben a kültagoknak nincs felelősségük a társaság tartozásaiért, csak azt kell teljesíteniük, amit a társasági szerződésben vállaltak.

A Bt. alapítás feltételei

A betéti társaság alapítása rugalmas és könnyen megvalósítható folyamat. Az egyik jelentős előnye, hogy nincs kötelező tőkeminimum, ami lehetővé teszi a cégalapítást akár alacsonyabb összegű vagyoni hozzájárulással is. Míg más társasági formákhoz, például a korlátolt felelősségű társasághoz (Kft.) 3 millió forint törzstőke szükséges, a betéti társaság esetében akár már 100.000 Ft vagy ennél kevesebb összegű vagyonnal is megalapítható.

Beltagok és kültagok meghatározása

Az alapítóknak ezen kívül meg kell határozniuk, hogy kik lesznek a beltagok és kültagok, valamint milyen vagyoni hozzájárulást fognak nyújtani az alapításhoz. Ahogy már írtuk, a beltagok felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyenlő a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. Ezzel szemben a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjéig köteles, és általában nem felel a társaság kötelezettségeiért. Az ügyvezető pozíciót csak a társaság beltagja töltheti be.

A társaság ezen kívül képviselőket választ, és általában a beltagok hozzák a döntéseket. Azonban a rendes tevékenységhez nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és veszteség a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában oszlik meg, bár az alapítók másképp is szabályozhatják ezt a cégalapításkor. Ezt írásban rögzíteni kell.

A székhely és a tevékenységi kör

A székhely és a tevékenységi kör meghatározása is fontos lépés az alapítás előtt. Ahhoz, hogy hogy egy ingatlant székhelyül választhassunk,  jogcímet kell biztosítani annak használatára, így tudjuk székhelyként megjelölni.

A tevékenységi kör meghatározásánál a hivatalos osztályozási rendszer szerint kell eljárni, és a TEÁOR kódok segítségével könnyedén be lehet sorolni a tervezett tevékenységet.

Székhely meghatározása

Az alapítóknak el kell dönteniük, hol legyen a betéti társaság székhelye. Fontos jogcímet biztosítani az ingatlan használatára, amit székhelyként kívánnak megjelölni. Ebben az ingatlanban működik majd a vállalkozás, és itt kezelik a hivatalos leveleket és dokumentumokat.

TEÁOR kódok kiválasztása

Az alapítóknak meg kell határozniuk, milyen gazdasági tevékenységekben szeretnének tevékenykedni a betéti társaság keretein belül. Ehhez ki kell választaniuk a megfelelő TEÁOR kódokat, amelyek pontosan leírják a tervezett tevékenységeket. A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése, melyeket a KSH honlapján találhatunk meg (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is találhatunk, amely egyszerűsíti a besorolást.

Az alapítás teljes folyamata magában foglalja az ügyvédi közreműködést is, hiszen az ügyvéd elkészíti a szükséges dokumentumokat, beleértve a társasági szerződést is, amelyről már írtunk korábbi cikkünkben. Ebben a szerződésben rögzítik a székhelyet és a vállalkozás tevékenységi körét is, amelyek fontos elemei a betéti társaság létrehozásának. Ezután a cégalapítási folyamat során a társasági szerződés és a többi dokumentum benyújtása a cégbírósághoz következik. Az egyszerűsített cégeljárást választva a cégbíróság a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül dönt, így a cégalapítás viszonylag gyorsan lezajlik.

Milyen hátrányokkal járhat a Bt. alapítás?

Fontos tudni, hogy a betéti társaság alapítása nem mentes a hátrányoktól. A legjelentősebb hátrány a korlátlan felelősség, amely a társaság beltagjait terheli, ahogy azt fentebb már említettük. Gyakorlati szempontból a beltag saját teljes vagyonát is kockáztatja a gazdasági társaságban. Ha a társaság adósságait nem tudja kifizetni, a beltagok saját vagyonukkal is felelnek a tartozásokért. Emellett a társaság beltagjai a tagsági jogviszonyuk megszűnése után további 5 évig is felelősséggel tartoznak a társaság korábbi tartozásaiért.

Milyen előnyökkel járhat a Bt. alapítás?

Mivel a betéti társaság jogi személyiséggel rendelkezik, lehetőség van egyszerűsített cégeljárást választva az alapítást megkönnyíteni. Ebben az esetben a társasági szerződésben meghatározott képviselő jogosult a cég képviseletére. A beltagok közötti döntéshozatali folyamat általában egyszerűbb, de az egyes eseti kérdésekben a kültagok is szavazhatnak.

Összességében a betéti társaság alapítása Magyarországon számos előnnyel jár, például alacsonyabb törzstőke követelménnyel és egyszerűsített eljárással. Azonban a korlátlan felelősség jelentős kockázatot jelent a beltagok számára. A cégalapítás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy az általunk választott cégforma valóban megfelel-e az igényeinknek és céljainknak, és ha szükséges, szakértői tanácsot kérni a legmegfelelőbb döntés meghozatalához.

Segítségre van szüksége, netán könyvelőt keres? Keressen minket bizalommal!

 

Ajánlatot kérek!

 

Tovább olvasom »
Mik a társasági szerződés legfőbb elemei

A „Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?” című cikkünkben arról már írtunk, a gazdasági társaság alapításának egyik legfőbb eleme a társasági szerződés. Mostani cikkünkben arra térünk ki, hogy pontosan miket is kell tartalmaznia a társasági szerződésnek.

A társasági szerződés tartalmi elemei

Kötelező elemek, tehát amiknek mindenképpen szerepelniük kell egy társasági szerződésben:

  • cégnév,
  • székhely,
  • tagok elnevezése, lakóhelye, cégneve, székhelye,
  • főtevékenység (TEÁOR szerint),
  • jegyzett tőke, vagyoni hozzájárulás, ill. a rendelkezésre bocsátás módja, helye, ideje,
  • cégjegyzés módja, jogosultjai,
  • vezető tisztségviselők, adataik,
  • minden más, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír eshetőleges jelleggel: feltételhez / időhöz kötöttség.

A cégnév

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, és legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó a cég azonosítását hívatott elősegíteni. Ez az a szó, ami a cégnévben első helyen áll, lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés, vagy akár mozaikszó is. A vezérszót minden esetben latin betűkkel kell feltüntetni. Ezen kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidíteni a cégnévben csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál rövidíthetünk.

Cégnév esetén arra is nagyon kell figyelnünk, hogy jól megkülönböztethető legyen a név más cégek nevétől.A teljesen ugyanolyan cégnév mellett ugyanis a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét, amennyiben nem elég egyértelmű a különbség két nagyon hasonló nevű cégnél.

Ezen kívül vannak még kötelező elemek a cégnévben, például a cégforma (Kft., Bt., Zrt., Nyrt., Kkt.,) meghatározása. Ha pedig cégbejegyzési eljárás alatt van a cég, akkor a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni.

A székhely, telephely, fióktelep

Székhely: a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnünk.

Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni. Ha cégünk telephellyel vagy fiókteleppel is rendelkezik, azt is fel kell tüntetnünk a cégjegyzékben.

Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.

Telephely: a cég székhelyétőleltérő helyen található, olyan helyszín, ahol a cég a tevékenységét gyakorolja.

Fióktelep: a cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye

A cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, ezért a bejegyzési kérelem mellékleteként a tulajdoni lapot is csatolnunk kell.

A tagok

A gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.

Tevékenységi kör

A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) alapján kell meghatároznunk.

A jegyzett tőke

A társaság induló vagyona, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összessége. Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 3 millió forint, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió forint.

A vagyoni hozzájárulás összetétele:

  1. pénzbeli: bármilyen pénznemben történhet!
  2. nem pénzbeli (apport): az apport tárgya mindegyik társasági forma esetén lehet vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.

Cégjegyzés

Cégjegyzés alatt azt az aláírást értjük, amellyel az arra jogosultak a gazdasági társaság nevében aláírhatják írásbeli nyilatkozataikat, méghozzá a törvényben előírt módon. Az aláírt dokumentumokat elektronikus úton a cégbejegyzési kérelemmel és az illetékbefizetési igazolással együtt kell elküldeni az illetékes Cégbíróság részére. Az elektronikus aktát az eljáró ügyvédi iroda digitális aláírással látja el.

Cégjegyzésre jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.

A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.

Ha pedig már megvan a cég, és szüksége van egy jó könyvelőre, netán tanács kellene, hogyan lehet cége eredményesebb, kérjen ajánlatot tőlünk!

 

Ajánlatot kérek!

 

 

Tovább olvasom »
Adóigazgatás – adózás rendje, adóigazgatási rendtartás

.A június 6-án benyújtott T/4243. számú törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az elfogadott törvények számos területet érintenek, például a helyi iparűzési adót, gépjárműadót, személyi jövedelemadót és még sok mást. Erről az „Elfogadták a június 6-án benyújtott a T/4243. számú törvényjavaslatot” című cikkünkben olvashat részletesen. Emellett nagyban változott az adózás rendje és az adóigazgatási rendtartás is.

Az adóeljárási változtatások célja az adminisztráció egyszerűsítése, ami pozitív hatást gyakorolhat az adózókra. Ez a könnyítés azonban nem mindig az adózók szempontjából jelentkezik, hanem az adóhatóság oldaláról is változásokat hozhat. Emellett, természetesen a módosításoknak célja a gazdaságfehérítés elősegítése és az adókikerülés lehetőségének csökkentése is.

Bevallások és az adó megfizetése

Az áfa adónemben bevezettek egy új, különleges bevallási kötelezettséget, ami azokra az adózókra vonatkozik, akik változtatnak a bevallási gyakoriságukon. Az eddigi szabályok szerint, ha egy adózó áttért más gyakoriságú bevallásra (például mert már nem jogosult adólevonásra), akkor a negyedéves vagy éves bevallása már tartalmazta azokat az időszakokat is, amelyekre már benyújtotta havi bevallást. Ezt a problémát orvosolja az a változtatás, amely ebben az esetben előírja egy különleges, soron kívüli bevallás benyújtását.

Szigorítást jelent, hogy az adóhatóság az adószám törlését már az adóbevallás benyújtásának elmulasztását követő 180 nap elteltével el fogja végezni. Míg a módosítás előtt ez csak 365 nap után történt volna meg.

Az Art. rendelkezéseibe átemelik azt a veszélyhelyzeti kedvezményes szabályt, amely szerint a társasági adót és a helyi iparűzési adót USA dollárban és euróban is lehet teljesíteni. Az adózók számára ugyanis sokszor előnyösebb, ha az adófizetési kötelezettségüket külföldi devizában teljesíthetik.

Adóregisztrációs eljárás, megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség

Egy gesztusértékű könnyítés a jogi személyek számára, hogy a változtatás értelmében az adóhatóság engedélyezi az adótartozás részletfizetését legfeljebb egymillió forint összegig, évente egy alkalommal és legfeljebb hat havi pótlékmentességgel (automatikusan).

Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság ellenőrzi, hogy az új adózók vagy az érdekeltséggel rendelkező személyek múltjában vannak-e olyan jelek, amelyek az adóelkerülést jelzik. Például kiszűrik azokat a vezető tisztségviselőket, cégvezetőket, tagokat és részvényeseket, akiknek a cégüket az elmúlt 5 évben törölték az adószám nyilvántartásból. Ebben az esetben új szabály biztosít mentességet, amely lehetővé teszi a tagok és részvényesek számára is, hogy a vezető tisztségviselők és cégvezetők mellett igazolják, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az adózó jogtiszta működésének helyreállítása érdekében.

A megbízható adózói minősítéssel kapcsolatban két könnyítést vezettek be. Először is, a megbízható adózói minősítés során már nem veszik figyelembe azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek összege nem haladja meg a 100 000 forintot. Másodszor, korábban előfordulhatott, hogy az áfa/tao csoport tagjai nem teljesítették a pozitív adófizetési teljesítmény követelményét, és emiatt sem a csoportos adóalany, sem a tagok nem kaphattak megbízható adózói minősítést. A módosítás ezt is orvosolja, eltörli ugyanis a csoportos adóalanyok és tagjaik pozitív adófizetési teljesítménytől való függőségét.

A köztartozásmentesség kiemelt jelentőséggel bír számos támogatás és engedély megszerzése során. Jelenlegi szabályok szerint már akár 1000 forintos adótartozás is a köztartozásmentesség elvesztéséhez és komoly jogi következményekhez vezethet. A változtatás szerint, ha valakinek a köztartozása 30 000 forintnál kevesebb, és/vagy az adótartozása 5000 forintnál kevesebb, akkor nem kerül ki az adóhatóság Központi Adó- és Vámigazgatóságának adatbázisából.

A feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás szabályainak változása

A feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás szabályai is változnak. Az egyik ilyen változás, hogy a feltételes adómegállapítást már típusszerződésekre is lehet kérni. Típusszerződésnek minősül az olyan megállapodás, amelyet az adózók olyan ügyletekre kötnek, amelyekben előre nem határozható meg a résztvevők száma, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személyek vesznek részt (például beszerzési/értékesítési szerződések egy kereskedő cégnél).

Emellett a feltételes adómegállapítási kérelem díja is megváltozott. Típusszerződés esetén tízmillió forint, míg más esetekben nyolcmillió forint. Sürgősségi eljárás esetén a kérelem elbírálása pedig tizenkettő millió forint.

Az új szabályozás szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díja is emelkedett. Egyoldalú eljárás esetén a korábbi ötmillió forintról nyolcmillió forintra, míg két- vagy többoldalú eljárás esetén nyolcmillió forintról tizenkettő millió forintra.

A meghatalmazás csatolásának mellőzése, ügyféli bejelentés esetén

Korábban a meghatalmazás bejelentésén kívül külön okiratot is be kellett nyújtani a meghatalmazásról. Az új módosítás szerint nincs szükség külön okirat benyújtására.

Kötelező adóellenőrzés esetkörének szűkítése

Az adóellenőrzés kötelező körét is szűkítették. Korábban kötelező volt ellenőrzést végezni azon gazdasági társaságoknál, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét évben elérte a 60 milliárd forintot, és az adózott eredmény mindkét évben nulla vagy negatív volt. Mivel azonban, hogy ezek az adózók részben megegyeznek a kiemelt adózókkal, akiknél az adóhatóság rendszeresen és visszatérően végez adóellenőrzést, indokoltnak látták ezt az esetkört hatályon kívül helyezni.

Ha úgy érzi, szüksége van megbízható és tapasztalt szakemberek segítségére az adózási és könyvelési területen, lépjen velünk kapcsolatba még ma, és mi segítünk!

Tovább olvasom »
Elfogadták a június 6-án benyújtott a T/4243. számú törvényjavaslatot

Korábban már írtunk a június 6-án benyújtott T/4243. számú törvényjavaslatról a Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? és aMilyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? 2. rész című cikkeinkben. Ezt a törvényjavaslatot most elfogadták. Ezzel együtt pedig bevezettek néhány új szabályozást. Az elfogadott módosító csomag a helyi iparűzési adó, a gépjárműadó, a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás terén is tartalmaz jelentős változásokat.Külön említést érdemel a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a fémkereskedelem. Ez utóbbinál egy új rendelkezés került bevezetésre.

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

A helyi iparűzési adó egyszerűsített adóalap esetén történő adóelőleg meghatározásáról szóló rendelkezések lehetővé teszik a kisvállalkozók számára, hogy 2023. január 1-jétől különböző bevételi sávok alapján fix összegben állapítsák meg helyi iparűzési adóalapjukat. Az adóalap meghatározására vonatkozó szabályok már most is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az adóelőleg kiszámítására az átállás évében. Jelenlegi szabályok szerint azonban, ha egy kisvállalkozó az előző adóévben 25 millió forintot vagy annál nagyobb bevételt ért el, de az adóévben új telephelyet nyit vagy székhelyét áthelyezi egy másik önkormányzat illetékességi területére, akkor nincs kötelezettsége adóelőleget fizetni az új telephely önkormányzata felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezt a helyzetet rendezni fogja, mivel 2024. január 1-jétől az adóelőleget az alábbiak szerint kell meghatározni: az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira arányosítani kell a legmagasabb, azaz 8,5 millió forintos fix összegű adóalapot, majd az önkormányzat által meghatározott adómértékkel szorozni.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Iparűzési adó

Jelenlegi szabályok szerint, ha egy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel, akkor megszűnik az iparűzési adóalanyisága, mivel ilyenkor valójában nem végez vállalkozási tevékenységet. Azonban a törvénymódosítás értelmében azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül összefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetik, továbbra is adóalanyok maradnak, így mentesülnek az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs teendőktől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt szerzett bevétel, felmerült kiadás

Az elfogadott törvény értelmében, ahol egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetnek, az addig befolyt ellenérték a tevékenység megkezdése előtti napokra vonatkozóan vállalkozói bevételnek minősül. A szüneteltetés megkezdése után viszont az addig végzett tevékenységhez kapcsolódóan igazoltan felmerült kiadások elszámolható vállalkozói költségnek minősülnek a tevékenység megkezdése előtti napokra. Ennek eredményeképpen, 2024. január 1-jét követően a törvény előírja, hogy a szüneteltetés ideje alatt befolyt bevételeket és felmerült kiadásokat az általános szabályok szerint kell elszámolni az év folyamán.

Biztosítás szüneteltetése

Az egyéni vállalkozások esetében a törvény a fentieken kívül pontosítja a biztosítás szüneteltetése során szerzett jövedelemre vonatkozó szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt, de a szüneteltetést megelőzően szerzett vállalkozói jövedelemre is alkalmazni kell a társadalombiztosítási törvény általános szabályait. Ennek értelmében a biztosítás szüneteltetése alatt, a szüneteltetést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján szerzett jövedelmet a szüneteltetés kezdetét megelőző napon szerzett jövedelemként kell figyelembe venni.

Szociális hozzájárulási adó

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésével kapcsolatban a szociális hozzájárulási adót érintő törvény módosítása szerint a társadalombiztosítási törvény vonatkozásában is alkalmazandó szabály, hogy az egyéni vállalkozás szüneteltetése alóli járulékmentesség csak teljes naptári hónapra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a járulékot teljes hónapra kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap teljes időtartamában szüneteltette.

Ezeket a rendelkezéseket először a 2023. december 31. után megkezdett szüneteltetések esetében kell alkalmazni.

KATA

Az elfogadott törvény pontosítja a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos kifizetőtől történő bevételszerzést, ami hatással van az adóalanyiság megszűnésére.Az új törvény kizárólag a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevételt veszi figyelembe az adóalanyiság megszűnése szempontjából. Más típusú jövedelmek, mint például a tőkejövedelem, nem érintik az adóalanyiságot. Tehát csak a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését. Ezzel tisztázódik, hogy az adóalanyiság nem szűnik meg olyan bevétel esetén, amely tőkejövedelemként kerül kifizetésre.

Ugyanakkor továbbra sem változik az a szabály, miszerint az adóalanyiságot nem veszíti el az a személy, akinek a bevételét a taxis személyszállítással kapcsolatosan szerezte, a TESZOR'15 49.32.11 szerint.

Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől pontosítja, hogy a kisadózó az adóalanyiságát az adott hónap azon utolsó napjával veszíti el, amelyben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Amennyiben a fent említett okok miatt megszűnik a kisadózó adóalanyisága, a kisadózónak kötelessége bejelenteni ezt az állami adóhatósághoz. A bejelentést a tárgyhónapot követő 15 napon belül kell teljesíteni. A törvény értelmében, amikor megszűnik a főállású kisadózói minősítés, az adóhatóság határozattal állapítja meg a kisadózó adóalanyiságának megszűnését, még akkor is, ha az adózó nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, vagy helytelenül jelöli meg az adóalanyiság megszűnésének időpontját a bejelentésében.

Jövedéki adó

Az elfogadott törvény számos változtatást hoz a jövedéki adó területén. Az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adómértékei lényegében nem változnak, míg az üzemanyagok (benzin, petróleum, gázolaj) esetében jelentős adóemelés történik.

A benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója ebben az esetben 124,2 forintról 152,55 forintra nő. A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, abban az esetben a benzin jövedéki adója forintról 157,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója129,2-ről 157,55 forintra emelkedik, a gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén a jövedéki adója 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra nő literenként.

A fűtőolaj esetében bevezetnek egy állandó jövedéki adómértéket, amely 5,375 forint/kilogramm lesz, ha tüzelőanyagként történő felhasználásról van szó. Ha üzemanyagként értékesítik, akkor az adómérték változatlan marad, 116 forint/kilogramm.

Az LPG (folyékony gáz) esetében közúti járművek üzemanyagaként történő felhasználásnál az adómérték 95,8 forint/kilogramm marad, míg egyéb motorikus célokra történő értékesítésnél az emelt adómérték lesz érvényes, 14,685 forint/kilogramm helyett. Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználás esetén az adómentesség továbbra is fennmarad.

A földgáz közúti járművek üzemanyagaként történő értékesítése esetén a jövedéki adómérték normál köbméterenként 32 forint lesz, míg egyéb célra történő felhasználásnál kilowattóránként 0,3492 forintban állandósul. A veszélyhelyzet idején bevezetett emelt adómérték továbbra is érvényes lesz a villamos energia (megawattóránként 358,5 forint) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében.

A kereskedelmi gázolaj vásárlásakor a visszaigényelhető adó mértéke literenként 3,5 forintról 2,5 forintra csökken, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra, attól függően, hogy milyen mértékű jövedéki adó került felszámításra. A mezőgazdasági termelők adóterhe változatlan szinten marad, de a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra emelkedik az évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj esetében, illetve 83,5%-ról 87%-ra az ennél nagyobb mennyiség esetében.

Gépjárműadó

A gépjárműadóval kapcsolatos 2024. január 1-jén életbe lévő törvénymódosítás szerint az adót egy összegben kell megfizetni minden év április 15-ig. A magánszemélyek részére lehetőség nyílik az öt havi részletfizetési engedély kérelmezésére.

Az adómentességek körét bővítik. A gépjárműadó fizetése alól mentességet kapnak az egyesületek, alapítványok és köztestületek is. Továbbá az üzembentartók is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző évben.

SZJA – Személyi Jövedelem Adó

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvénymódosítások érintik a családi adókedvezményt, a 30 év alatti anyák kedvezményét, valamint a munkába járás támogatását is érinti.

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezmény esetében az elfogadott törvényi szintre emeli a jogosultságot a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottra vonatkozóan. Ha egy magánszemély tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről gondoskodik, akkor a családi adókedvezményt havonta és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe. Ez a változtatás 2023. augusztus 1-jétől lép életbe. A módosítás lehetővé teszi, hogy a családi pótlékra jogosult magánszemélyek és a velük együtt élő magánszemélyek megváltoztassák az adóbevallásban a kedvezmény igénybevételére vonatkozó választásukat. Emellett a családi kedvezményhez kapcsolódó nyilatkozat adattartalmát is kiegészítik, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többletkedvezményét figyelembe vehessék.

30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák adókedvezménye is törvényi szintre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik még nem töltötték be a 30. életévüket és gyermeket vállalnak, jogosultak erre a kedvezményre. A kedvezmény akkor kezdődik, amikor a nő jogosulttá válik a családi kedvezményre, tehát amikor terhes, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke van. A 30 év alatti anyák a kedvezményt alkalmazhatják a külön meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmeikre. A kedvezmény összege legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető, amely 2023-ban havi 499 952 forint. A jogosultsági hónapot úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik azt a hónapot, amikor a 30 év alatti anya jogosultsága megkezdődik, de legkorábban a 25. életév betöltését követő hónapot. A kedvezmény legfeljebb az év utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amikor a 30. életév betöltése megtörténik.

Munkába járás támogatása

A módosítás 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli azt a szabályt, amely már érvényben van a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján. Ennek értelmében a munkába járás céljából nyújtott költségtérítésnél a kilométerenkénti összeg emelkedik 15 forintról 30 forintra.

Az adózási kérdések bonyolultak lehetnek, és a jogszabályok értelmezése szakértelmet és naprakész tudást igényel. Ezért mindenképpen érdemes konzultálni egy szakemberrel, hogy biztosítsuk az adóügyeink megfelelő kezelését és a jogszabályoknak való megfelelést.

A LogikaPro Kft. szakértő csapattal és tapasztalt könyvelőkkel áll rendelkezésére. Célunk, hogy segítsünk ügyfeleinknek megérteni és hatékonyan kezelni az adózási kötelezettségeket, valamint biztosítsuk a pontos és időben történő könyvelést.Bízunk benne, hogy Önnek is segíthetünk az adózási teher csökkentésében, az adókedvezmények kihasználásában és a hatékony könyvelési gyakorlatokban.

Ha úgy érzi, szüksége van megbízható és tapasztalt szakemberek segítségére az adózási és könyvelési területen, lépjen velünk kapcsolatba még ma, és mi segítünk!

 

Ajánlatot kérek!

 

 

Tovább olvasom »
Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? 2. rész

A Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? című cikkünkben írtunk arról, hogymilyen változásra számíthatunk jövőre a gépjárműadó, a családi adókedvezmény, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének szabályozásában. A cikksorozat második részében az üzemanyag-, valamint dohánytermékek jövedéki adójának változásáról, valamint az egyéni vállalkozások szüneteltetését érintő lehetséges változások kerülnek terítékre.

Energiahordozók jövedéki adója

Benzin jövedéki adó

A benzin jövedéki adóját úgy változtatná a törvényjavaslat, hogy amennyiben a kőolaj világpiaci ára hordónként meghaladja az 50 dollárt, akkor a jövedéki adó literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, ha pedig a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor a jövedéki adó125 forintról 157,55 forintra nő.

Petróleum jövedéki adója

A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci kőolajár felett 124,2 forintról 152,55 forintra nő, 50 dolláros kőolajár alatt 129,2-ről 157,55 forintra emelkedik,

Gázolaj jövedéki adója

A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet szerinti átmenetinek tervezett adóemelést is állandósítaná a törvényhozó. Ezek a következők.

Fűtőolaj jövedéki adója

A fűtőolajra, ha azt tüzelő-, illetve fűtőanyagként értékesítik, vagy használják fel, akkor kilogrammonként 5,375 forintban állandósul a jövedéki adó. Amennyiben üzemanyagként értékesítik, akkor nem változik és 116 forint/kilogramm marad.

LPG jövedéki adója

Az LPG esetében, ha azt közúti járművek üzemanyagaként használják fel, úgy a jövedéki adója 95,8 forint/kilogramm marad, ha azonban egyéb motorikus célra értékesítik, akkor viszont az emelt szintű jövedéki adó lesz érvényes rá, és 14,685 forintban állandósul kilogrammonként (a különadók előtti 12,725 helyett). Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználásra az adómentesség megmarad.

Földgáz jövedéki adója

A földgáz közúti járművek esetében a jövedéki adó üzemanyagaként történő értékesítése esetén normál köbméterenként 32 forint, egyébként kilowattóránként 0,3492 forintban állandósulhat.

Villamos energia és szén jövedéki adója

Megmaradna a veszélyhelyzetben megemelt adószint a villamos energia (megawattóránként 358,5 forintra) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében is.

Gázolaj visszaigényelhető adójának mértéke

A kereskedelmi gázolaj esetén visszaigényelhető adó mértéke is változik, méghozzá csökken. Literenként 3,5 forintról 2,5 forintra, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően). A mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében az általuk felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra, illetve 83,5%-ról 87%-ra emelkedik (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően).

Dohánytermékek jövedéki adója

A dohánytermékek jövedéki adójának 2024-es javaslata megegyezik a 2023-ban már hatályban lévő adómértékekkel, amelyről a kormány már a 2022-es extraprofitadó-rendeletében rendelkezett.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

A javaslat arra irányul, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül egybefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetnék, nem szűnne meg az adóalanyisága, tehát adóalanyok maradnának. Így mentesülnének azok alól az adminisztrációs terhek alól, amik az adóalanyiság megszűnésével járnak, mint például a záró bevallás beadás, illetve a változásbejelentése.

Amennyiben elfogadják a T/4243. számú törvényjavaslatot, úgy a fenti módosítások 2024. január 1-jétől lépnének életbe.

Tovább olvasom »
Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben?

Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben?

Jövőre változásra számíthatunk például a gépjárműadó, a családi adókedvezmény, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének szabályozásában, derül ki a T/4243. számú törvényjavaslatból, amelyet a kormány 2023. június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé.

Gépjárműadó

A javaslat alapján 2024-tőlegy összegben kell megfizetni a gépjárműadót, méghozzá minden év április 15-ig. Magánszemélyek a gépjárműadó megfzetésére 5 havi részletfizetést kérelmezhetnének.

A javaslat alapján az egyesületek és alapítványokmellett a köztestületek is mentesülnének a tulajdonukban lévő gépjárművek utáni adó megfizetése alól. Továbbá, amennyiben sem az az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége, úgy ezek a személyek üzembentartóként is mentesülnének az adófizetés alól, amennyiben a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv.

Jogtechnikai módosításként pedig törölnék a „Z” rendszám betűjelet a jogszabályból. A rendszámok képzésének változása miatt ugyanis az ideiglenes rendszámtáblák is változtak. Így az ideiglenes rendszámok esetében az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnának ki.

Családi adókedvezmény

A javaslat törvényi szintre emelné azt a szabályt, amelybentartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodó magánszemély a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehetné igénybe. Ez eddig a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabály volt.

A javaslat értelmében a családi pótlékra saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő magánszemély a kedvezmény igénybevételére jogosult személyre vonatkozó választásukat az adóbevallásban megváltoztathatnák.

A javaslat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmátis kiegésztenék úgy, hogy abban nyilatkozni kelljen a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is.

30 év alatti anyák adókedvezménye

A 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó kedvezményére vonatkozó szabályokata javaslat szintén törvényi szintre emelné.

A személyi jövedelemadó kedvezményre az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő jogosult, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik

A fiatal anya a kedvezményt a tételesen felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében érvényesítheti. Az adókedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényesíthető, méghozzáhavi 499 952 forintig. Ez az összeg a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 2023-ban.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Legkorábban a 25. életévének betöltése utáni első hónapban vehető igénybe a kedvezmény, és legfeljebb addig a hónapig érvényesíthető, amíg az anya be nem tölti az 30. életévét.

Sok kedvezménytől eshet el az, aki nincsen tisztában azzal, milyen adótámogatások és visszatérítések járnak neki. Ha Önnek nem világos az adózás, vagy az, hogy hogyan tudja igényelni akedvezményeket, de jogosult lenne valamelyik fenti kedvezményre, keressen minket bizalommal, mi segítünk!

Tovább olvasom »
Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?

Ha nem tudja, hogyan válasszon megfelelő cégformát, mik az előnyei, hátrányai egyik másik formának, mi egy cég alapításának a menete, mennyibe kerül a cégalapítás, milyen feladatai vannak a regisztrációt követően, vagy, hogy kell-e rendelkezzen ügyfélkapuval a regisztrációhoz vagy másként is megoldható, akkor ez a cikk éppen Önnek készült!

Milyen társasági formák közül választhat?

Manapság akár már egy nap alatt is céget alapíthat az, aki komolyan gondolja a saját vállalkozás indítását. Azonban ahhoz, hogy azt a jogi formát válasszuk cégünknek, ami valóban passzol mind hozzánk, mind a tevékenységi körünkhöz, nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyáltalán mik közül választhatunk, és a választási lehetőségeknek milyen előnyeik és hátrányaik vannak.

A vállalkozási formák,amelyeket alapítani lehet: betéti társaság (Bt.), Korlátolt felelősségű társaság (Kft), nyílt vagy zárt Részvénytársaság (NyRt. – ZRt). Ezen kívül létezik még a KözKereseti Társaság (KKT), mint társasági forma.

Gazdasági társaságot kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani:

  1. Betéti társaság
  2. Korlátolt felelősségű társaság
  3. Részvénytársaság
  4. Közkereseti társaság

A társasági forma kiválasztása

Bt. alapítása

A Bt. alapításához két ember kell, egy beltag és egy kültag. Közepes vagy akár nagyobb vállaltok számára is megfelelő forma lehet. A beltagok saját vagyonukkal felelnek a társasági vagyon által nem fedezett költségekért, míg a kültagok csak a hozzájárulásuk mértékéig.

Mennyibe kerül?

Egyszerűsített eljárásban, ha a rendelkezésre álló iratminták segítségével történik az alapítás, a Bt. bejegyzése illetékmentes. Egyéb esetben az alapítás díja 100 ezer Ft, amihez 5 ezer Ft közzétételi díj járul. További költséget jelent az ügyvédi munkadíj, valamint az 5 ezer Ft-os kamarai tagdíj.

Kft. alapítása

A Bt.-vel összevetve a Kft. alapítás esetében már több a kritérium, és az anyagi vonzata is nagyobb. A Kft.-t alapító tagoknak 3 millió Ft alaptőkével kell rendelkezniük, a részesedésük pedig az alaptőkéhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelően oszlik szét. Ennek a vállalkozási formának ugyanakkor nagy előnye a Bt.-vel szemben, hogy a tagok csak a tulajdonrészük mértékéig tartoznak felelősséggel a tartozásokért, vagyis a saját vagyonukat nem teszik kockára. Egyszemélyes Kft. alapítására is van mód, ebben az esetben a teljes tőkeösszeget az egyetlen tagnak kell állnia. Ilyenkor nem társasági szerződés, hanem alapító okirat szükséges a vállalkozás bejegyzéséhez.

Mennyibe kerül?

Egyszerűsített eljárásban a Kft. alapítás is illetékmentes, illetve a normál ügymenet költségei is megegyeznek a Bt.-ével: 100 ezer forint plusz az 5 ezer Ft-os közzétételi díj.

Kkt. alapítása

A közkereseti társaság vagy röviden Kkt. esetében a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért teljes vagyonukkal felelnek, korlátlanul. Ez azt jelenti, hogy maguk a tagok is perelhetőek, amennyiben a cég nem képes teljesíteni a szerződésben foglaltakat. A Kkt.-k előnye ezzel szemben, hogy Ptk. nem ír elő tőkeminimumot.

Rt. alapítása

A részvénytársaság alapítása valamivel bonyolultabb és költségesebb is, mint a Bt. vagy a Kft. bejegyzése, továbbá erre a társasági formára esnek a legszigorúbb szabályok, és jellemzően a több százmillió vagy milliárd feletti árbevétellel rendelkező cégek döntenek mellette. Részvénytársaságot minimum 5 millió Ft tőkével alapíthatunk.

Mennyibe kerül?

Az Rt. bejegyzése egyszerűsített eljárásban is illetékköteles, ennek összege 50 ezer Ft.

A normál ügyintézésnél a többi formához hasonlóan nagyságrendileg 100 ezer Ft ügyvédi alapítási díjatés további 5 ezer Ft közzétételi díját kell fizetnünk.

Egyszerűsített cégalapítás: tényleg csak pár lépés?

Egyszerűsített cégalapítást csak az ügyvédünk tud benyújtani, ugyanis az ügyvédi irodáknak van hozzáférése a megfelelő elektronikus felülethez. Ilyenkor az ügyvédünk elektronikusan benyújthat minden szükséges dokumentumot a cégbírósághoz. Az online eljárás az általános tevékenységi körök alá eső cégek esetében sablon iratmintákkal történik. Ráadásul ilyen esetben a cégbíróság egy munkaórán belül határoz. Fontos azonban, hogy a cégiratok benyújtása előtt legalább két nappal minden, a cégalapítással kapcsolatos költség meg legyen fizetve az Államkincstár felé, és az vissza is legyen igazolva. Ez az egyik feltétele ugyanis a sikeres cégalapításnak.

A normál cégalapítás menete

A normál eljárás esetében 15 munkanapos határidővel kell számolnunk. Ennek legfontosabb lépései a következők:

  1. az eljáró ügyvéd megszerkeszti a cégalapításhoz szükséges okiratot;
  2. ezt követően 30 napunk áll rendelkezésre, hogy a cégalapítást bejelentsük az illetékes cégbíróságnál;
  3. a kérelem a beérkezéskor cégbejegyzési számot kap, és a cégbíróság bekéri a NAV-tól és a KSH-től az adószámot és a statisztikai számjelet is – az adatokat tartalmazó elektronikus tanúsítványt pedig a bíróság megküldi az eljáró ügyvédnek;
  4. a beérkezéstől számított 8 napon belül a cégbíróság elvégzi a kérelem érdemi vizsgálatát, ez idő alatt egyszeri hiánypótlásra van lehetőség;
  5. végül a cégbíróság megküldi a bejegyzési kérelemről hozott határozatot az eljáró ügyvédnek.

Milyen teendőim, kötelezettségeim vannak közvetlenül a cégalapítást követően?

A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott mértékű törzstőkét befizetni. A számlanyitáshoz szükség lesz a létesítő okiratra, az aláírás-mintára, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványra vagy bejegyző végzésre.

Az indulást követően 15 napon belül kötelezően be kell nyújtani az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz. Ezt a terhet mindenképpen érdemes átadni egy könyvelőnek, aki gyorsan és szakszerűen készíti és vezeti első perctől a vállalkozás kettős könyvelését.

Ha úgy érzi, szüksége van segítségre, keressen minket bizalommal!

Ajánlatot kérek!

 

Tovább olvasom »
Magyarország legnépszerűbb számlázó programjai

Ahogy haladunk előre az időben, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az elektronikus számlázásé a jövő. Egyre nagyobb teret hódítanak magunknak az elektromos számlázó programok, hiszen kényelmesebbek, biztonságosabbak, és egyszerűbbek. Ráadásul van olyan program is, amelyikkel már egy telefonnal is tudunk számlázni. De vajon egy friss vállalkozó mi alapján döntsön, melyik számlázó programot használja? Cikkünkben bemutatjuk, hogyan érdemes mérlegelni, és hogy melyek ma Magyarország legnépszerűbb számlázó programjai.

De mi is az online számlázóprogram előnye? A „Hogyan számlázzunk?” című cikkünkben részletesen leírjuk, hogyan is néz ki a számlázás menete, és itt részletezzük azt is, hogyan egyszerűsíti le egy elektronikus számlázó program a számlázást.  Egyszerűbb, gyorsabb, könnyebben nyomon követhető vele a számlázás, mint egy hagyományos számlatömbbel. Arról nem is beszélve, hogy a NAV felé hamarosan minden számlát dokumentálni kell, ami ugye online sokkal egyszerűbben megoldható. Mielőtt nekiállunk sorra venni a számlázó programokat, érdemes eldönteni néhány egyszerű kérdést.

Mi alapján válasszuk ki a számlázóprogramot?

Három fontos szempontot kell figyelembe vennünk, mielőtt kiválasztjuk a programot.

Az első, és legfontosabb, amit meg kell néznünk, hogy hogy névre szóló írásos nyilatkozatot kapjunk arról, hogy program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Nem elhanyagolható szempont a piszkos anyagi rész sem. Ki kell okoskodnunk, hogy mennyit is szánunk egy számlázó programra. Az, hogy mennyit is szánunk egy ilyen programra, függhet attól is, hogy mekkora a vállalkozásunk, milyen extrákra van szükségünk számlázáskor. Hiszen ha nincs szükség extra funkciókra, egy ingyenes verzió is tökéletesen megfelelhet. Sok esetben a vállalkozás növekedésével válthatunk prémium tagságra.

Fontos továbbá, hogy mire is szeretnénk használni a programot. Az olyan alap funkciók, mint az áfa-kulcsok, partnerek, szolgáltatások és/vagy termékek kezelése, eltárolása mellett a fizetési határidő beállítása, számlalista, és sablonok is eléggé alapvetőnek számítanak. Ami pedig különösen fontos, és erre mindig figyelni kell, az a törvényi előírások betartása. Ugyanis az ingyenes programok nem mindig frissülnek azonnal a törvények mentén, így ezt jobban figyelemmel kell követni.

Magyarországon legnépszerűbb 7 program

Számlázz.hu – a sok igényt kielégítő

Az egyik legnagyobb online számlázóprogram. Elsőként bocsátották rendelkezésre az e-számlázási lehetőséget 2010-ben. Íme a fő szolgáltatásaik:

NAV biztos online adatszolgáltatás: a 2020-as évtől minden belföldi adóalany köteles számláit elérhetővé tenni a NAV számára is. Erre automatikus megoldást kínál a számlázóprogram.

Katásként is remek megoldás, mivel számos fontos funkció automatizálható, így akár kezdő, akár gyakorlott katás az ember, mindenben segítségére lehet a rendszer.

Webáruházat, vagy egyéb üzleti alkalmazást is össze lehet kapcsolni a rendszerrel. Ez hatalmas előny lehet, hisz a vevő már a vásárlást követően azonnal megkapja a számlát. Így biztosan a beérkezik a számla, és nem kell utólagosan korrigálni az esetleges hibákat.

Online fizetési lehetőséget is kínál, ami nagyban leegyszerűsítheti a fizetési mechanizmust.

Mobilra optimalizált verziója is elérhető, így bárhol és bármikor ki tudjuk állítani a számlát.

Emellett ingyenes verziója is remekül működik, és mindez korlátlan számlára érthető. Az ingyenes verzió is számos funkcióval elérhető, ezen túl többféle csomagajánlat közül lehet választani, pont olyat, ami az adott vállalkozásnak kell.

Billingo – a kezdők jó barátja

A Billingo könnyen kezelhető és egyszerű felület. Ingyenes és Premium csomagjai is remekül megoldják a számlakiállítás okozta problémákat. A Premium csomaggal havi 500 db e-számla is kiállítható, a havidíj pedig annak megfelelően változik, hogy éves vagy havi előfizetést választunk-e. Sőt, további hasznos funkciókat is tartalmaz, mint:

  • a webshopos összekötés,
  • a céges logó használata,
  • az automatikusan kiállításra kerülő ismétlődő számlák,
  • a termék-, partner- és kiadás kezelés,
  • az előre beállítható automatikus értesítők küldése, stb.

Mivel könnyen kezelhető és átlátható, valamint meglehetősen kedvező csomagokat kínál, a Billingo Premium remek választásnak ígérkezik az induló vállalkozások, vagy azok számára, akik korábban még nem használtak számlázó programot.

Emellett természetesen teljesen NAV biztonságos program.

Billzone – a soktényezős

A T-Systems számlázóprogramja inkább nagyobb válllakozások számára lehet jó választás. Számos funkciót és lehetőséget kínál. A Billzone.eu számlázó program öt csomagot rejt magában, melyek mindegyike korlátlan mennyiségű időbélyeggel hitelesített elektronikus számla kínál, még az ingyenes verzió is! Hátránya lehet, hogy a webshop összekötést csak a PLUSZ előfizetéssel kaphatjuk meg, ami természetesen havidíjas.

Az előfizetéssel rengeteg olyan funkció válik elérhetővé, amivel segít a számlázás automatizációjában, ráadásul akár 30 felhasználó számára is adhatunk hozzáférést.

InnVoice – a sokak által ismert

Az Innvoice-nál az ingyenes változattal nem, csak a 3 előfizetés valamelyikével nyílik lehetőség az e-számlákat kiállítására. Az ára valamivel drágább, mint a többi program havidíja, azonban ezért például az alábbi lehetőségek állnak fenn:

  • vevő- és termék adatbázisok létrehozása;
  • céglogó elhelyezése a számlákon;
  • díjbekérők készítése, stb.

Az InnVoice nem köthető össze webshopokkal, de segít a logisztikai munkafolyamatok megkönnyítésében. A kiskereskedelmi csomagban ugyanis olyan funkciók érhetők el, mint:

  • a vonalkódos eladás,
  • a kiskereskedelmi eladói terminál,
  • raktárközi átmozgatások.

OTP Ebiz – a sokoldalú

Az OTP számlázóprogramja kiállítás után hitelesíti is a számlákat, valamint a rendszeren belül megkapják a partnerek a számlát, ha ugyanúgy OTP Ebizt használnak. Számos funkció elérhető, és természetesen 100%-ban NAV biztos:

  • partneradatok automatikus kitöltése;
  • nagyon gyors és egyszerű számlakiállítás;
  • számlák másolása;
  • fizetési felszólító küldése;
  • csatolmányküldés a számla mellé;
  • díjbekérő és előlegszámla;
  • idegennyelvű számlakiállítás;

csak, hogy néhányat említsünk.

rEVOL Express – a vállalatirányító

A rEVOL Express egy meglehetősen összetett rendszer, hiszen nem csak a számlázásban lehet a segítségünkre, hanem az integrált vállalatirányítást is segíti. Ennek legnagyobb előnye, hogy a vállalat számára igazán fontos funkciókat bármikor megvásárolhatjuk, így nem csak folyamatosan bővíthetjük a funkciókat, de elég csak arra költeni, amire valóban szükség is van.

A SzámlaVarázsló és az E-számla modulok lehetővé teszik a kényelmes és gyors elektronikus számlázást, amelyeknek egyszeri díja van, melybe érdemes invesztálni, ha ezt a programot választjuk. Ezen felül egy ingyenes és három fizetős csomag is rendelkezésre áll, melyek közül kiválasztható, havi mekkora mennyiségben szeretnénk e-számlát kiállítani. A keretben foglalt számlák 30, 100 vagy 200-as limitet jelentenek, melynek átlépése után példányonként minden egyes e-számla után fizetni kell egy bizonyos összeget.

Symbion – könnyű ellenőrzés

A Symbion nagyon könnyen kezelhető és átlátható online számlázórendszer, amivel bármikor utánkövethető a webshop forgalma, vagy ellenőrizhető néhány fontos kimutatás, de természetesen az elektronikus számlakiállításra is lehetőség nyílik. Megkönnyíti és leegyszerűsíti a napi munkavégzést, hiszen rengeteg remek funkciót tartalmaz, amelyek segítenek a cég automatizálásában.

Az éves díj céges szinten sem magas, valamint, 1250 forintos éves összegért újabb felhasználók is hozzáadhatók a rendszerhez, így ez is jó választás lehet, ha több alkalmazottat szeretnénk a folyamatokba beintegrálni. Az elektronikus számlák kiállítása azonban darabonkénti összeget jelentenek, így ez hátrányként is elkönyvelhető.

A lehetőségek tárháza tehát végtelen, hiszen rengeteg számlázóprogram közül választhatunk. Amit mindenképpen szem előtt kell tartani, az a vállalkozás jellege, az automatizációs folyamatok célja és a ráfordított költségkeret: bár a papír számlatömb éves díja is hasonló összegeket jelent, arról nem is beszélve, mennyivel könnyebb és gyorsabb az online számlázás.

Ha több információra van szükség a számlázásról, olvassa el „Hogyan számlázzunk?” című cikkünket, melyben minden, a számlázással kapcsolatos fontos tudnivalót összefoglaltunk.

Tovább olvasom »
Adóbevallási határidők: ezeket az időpontokat kell bevéssük a naptárunkba

Arról már írtunk, Egyéni vállalkozást indítana? Íme 6 + 1 tipp az induláshoz, hogy mire is van szükség egy vállalkozás indításához. Arról pedig, hogy milyen járulékokat kell megfizetnie egy átalánydíjas egyéni vállalkozónak, a Milyen terhei vannak egy átalányadozó egyéni válllakozónak? című cikkünkben írtunk. Arról azonban még nem esett szó, hogy mennyire fontos az adókat és járulékokat pontosan megfizetni. Ebben nagy segítséget nyújthat könyvelőnk.

Nincs még könyvelője? Kérjen ajánlatot most!

Ajánlatot kérek!

Azonban nem árt, ha vállalkozóként saját magunk is nyomon követjük kötelezettségeinket. Következő cikkünkben a fontosabb adóbevallási határidők rengetegében segítünk eligazodni.

A leggyakoribb befizetési és adóbevallási határidők listája

Általános forgalmi adó (áfa)

Az áfa, vagyis általános forgalmi adó a termékek és szolgáltatások eladásához kapcsolódó forgalmi adó. Az áfát ugyan a vásárló fizeti, de ezt nekünk, mint vállalkozók be kell vallanunk a NAV felé.

Éves

Éves áfa bevallást akkor kell benyújtani, ha az éves fizetendő adó nem haladta meg a 250.000 forintot.

Havi

Azonban, ha az elszámolandó adó éves szinten eléri az 1.000.000 forintot, illetve ha közvetett vámjogi képviselőként, adóraktár üzemeltetőjeként tevékenykedünk, vagy csoportos áfa alanyiságot választottunk, akkor havonta kell bevallanunk a NAV fele az áfát. Havonta kell akkor is bevallást készíteni, ha jogelőd nélkül alakult a vállalkozásunk, ekkor az alakulás évében és az azt követő esztendőben érint ez a kötelezettség.

Negyedéves

A negyedéves bevallás akkor vonatkozik ránk, ha sem az éves, sem a havi bevallás kritériumainak nem felelünk meg.

Általános forgalmi adó (áfa) bevallási és befizetési határidők:

  • havi áfa bevallás – tárgyhót követő hónap 20-a
  • negyedéves áfa bevallás – negyedévet követő hónap 20-a
  • éves áfa bevallás – tárgyévet követő év február 25.

Társasági adó (tao)

A társasági adót (tao) társas vállalkozásoknak – zrt., nyrt., kft., bt. – kell fizetniük eredményeik után. A tao egykulcsos adó, amelynek mértéke 9%. A társasági adó (tao) bevallásának és befizetésének határideje: tárgyévet követő május 31.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

A kata egy átalányadó, mellyel kisadózóként havi fix összegű adóval – 2023. szeptembertől ez 50.000 forint – a vállalkozásból származó összes jövedelmünk leadózottnak tekinthető. Bevallást alapesetben a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani. A befizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12.

Abban az esetben, ha vállalkozásunkat megszüntetjük, akkor a vállalkozás megszűnésétől számított 30 napon belül be kell nyújtanunk a bevallást. Ha csak szüneteltetjük a vállalkozást, akkor ugyanúgy következő év február 25-e a határidő.

2021-ben és 2022-ben jelentősen változtak a katázás szabályai, ami azonban maradt, hogy amennyiben katáskéntvállalkozásunk éves bevétele nem haladja meg a 18 millió forintot, vagy nem vagyunk kötelezettek a 40 százalékos mértékű adó fizetésére, akkor erről a bevallás főlapján kell nyilatkoznunk.

Ha bevételünk meghaladja az évi 18 millió forintot, akkor 40 százalékos különadót kell fizetünk a 18 millió forint feletti részre.

Kisvállalati adó (kiva)

A kiva, vagyis a kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót és a társasági adót váltja ki. A KIVA alá bejelentkezett társas vállalkozások kisvállalati adóelőleget fizetnek negyedévente (bejelentkezni tárgyévet megelőző év december 31-ig lehet). A kisvállalati adó mértéke 10%.

A negyedéves előlegbevallásokat a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

Személyi jövedelemadó (szja)

A személyi jövedelemadót magánszemélyek Magyarországon megszerzett jövedelme után kell fizetni, valamint szja-t kell fizetni abban az esetben is, ha magyar állampolgárként külföldön le nem adózott jövedelmet szerzünk. Az szja mértéke egységesen 15%.

Magánszemélyek szja-ja

A magánszemélyek adóbevallása és az adókülönbözet megfizetési határideje: május 22.

Egyéni vállalkozók szja-ja

A 2022-es évre egyéni vállalkozóként 2023. május 22-ig kell benyújtani a szja bevallást és megfizetni az adókülönbözetet, (mivel 20-a szombatra esik).

Egyéni vállalkozóknak nem kell vállalkozói adóelőleget bevallaniuk, viszont negyedévente a vállalkozói jövedelem után előleget kell számolni, és a negyedévet követő hónap 20-ig befizetni a NAV-nak.

Iparűzési adó (IPA)

Az iparűzési adó bevallását a tárgyévet követő május 31-ig kell benyújtani.

Kereskedelmi- és Iparkamara regisztrációs díj

Új vállakozásként a Kereskedelmi- és Iparkamarai regisztrációt az alapítás után maximum 5 napon belül kell elvégeznünk a Kamarai Nyilvántartó rendszerében, és a kamarai hozzájárulást – 5.000 forintot – is ennyi időn belül el kell utalnunk.

Ezt követően minden év március 31-ig kell befizetni az évi 5.000 forintos kamarai hozzájárulást.

Fontos változás, hogy 2022-től már nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamarához kell eljuttatni a befizetést, hanem az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell átutalni a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára.

A közlemény rovatban pedig a vállalkozása 11 számjegyű adószámát kell feltüntetni a befizetés beazonosítása érdekében.

A kamarai hozzájárulásról a Kamarai hozzájárulás című cikkünkben olvashat többet.

Céges autó adója

Ezt az adót a céges autó megszerzését követő hónapban kell először bevallanunk és befizetnünk. Amennyiben eladásra kerül a jármű, a tulajdonjog megszűnésének hónapjára kell utoljára bevallani és befizetni.

A cégautóadót negyedévenként, önadózással kell megállapítani és a bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani a NAV-hoz.

Lekérhető a személyi jövedelemadó bevallási tervezete

A bevallási határidők kapcsán fontos arról is szót ejtenünk, hogy a NAV idén is automatikusan elkészítette az szja-tervezeteket, azaz nem szükséges magunknak megírni az adóbevallást, egyszerűen csak ellenőrizni kell az adóhatóság által generált verziót.

Kiknek érhető el az szja-tervezetet?

Azok kaphatnak szja-bevallási tervezetet, akik munkáltatói, kifizetői adattal rendelkeznek. Tehát munkavállalók, egyéni vállalkozók, őstermelők és áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek.

Bárki, aki KAÜ-azonosítóval – ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás – rendelkezik, azonosítást követően megnézheti saját adóbevallási tervezetét az eSZJA portálon.

Mi a tervezet kérésének határideje?

Akinek nincs KAÜ-azonosítója, az idén március 16-ig kérhette a tervezet postázását SMS-ben, webűrlapon, levélben, a BEVTERVK formanyomtatványon és telefonon, de aki esetleg elmulasztotta volna, május 20-ig még megteheti személyesen az ügyfélszolgálatokon.

Az elkészült tervezeteket a NAV tértivevényesen, április 30-ig küldi el postán az igénylőknek.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni egészen május 22-ig.

Ha úgy érzi, segítségre van szüksége a fenti határidők betartásában, vagy szüksége van egy megbízható könyvelőre, keressen minket bizalommal!

Tovább olvasom »
Kamarai hozzájárulás

Arról, hogy egy átalányadózó egyéni vállalkozónak milyen kötelességei vannak, már írtunk a „Milyen terhei vannak egy átalányadózó egyéni válllakozónak?” című cikkünkben. Abban a cikkben a kamarai hozzájárulási díjat is említettük. Soron következő cikkünkben erről a díjról adunk részletesebb tájékoztatást.

Mi a célja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara?

A menedzserszellemű, új kamara alapvető feladata a lobbizás, a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék, melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás.

Mi is pontosan az a kamarai hozzájárulási díj?

A 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek:

– a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,

– a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A megfizetett hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból.”

A törvénymódosítás 2012. január 1-jén lépett életbe, azóta tehát minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kell a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába. A kamarai regisztrációra újonnan alakuló gazdasági társaságoknak, valamint egyéni vállalkozóknak a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követően öt munkanapon nap áll rendelkezésükre. Ezzel a regisztrációval persze nem válunk automatikusan kamarai taggá.

Szünetelő vállalkozások esetén

2023-ban pedig az évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2023. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ám ha valaki 2023. január 1-ét követően kezdi/kezdte meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében bizony be kell fizetnie az adott évre a tagsági díjat.

Megszűnés, adatváltozás esetén

A kamarai törvény rendelkezése szerint minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni.  Ezekért díjat nem kell fizessünk.

A kötelező regisztrációt természetesen a kamarák is ellenőrzik.

Amennyiben a területi gazdasági kamara azt látja, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról. Ez köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára fogja behajtani.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.

Hogyan kell bejelenteni vállalkozásunkat?

A bejelentést megtehetjük online, vagy a kamarai honlapokról kinyomtatható adatlap kitöltésével. Mindkét esetben a (géppel, illetve kézzel) kitöltött és cégszerűen aláírt adatlapot – postai úton vagy szkennelés/fényképezés után e-mailben – a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához kell eljuttatni.

A regisztrációt elvégezhetjük személyesen is a székhely szerint illetékes kamarák ügyfélszolgálati irodáiban.

Az adatlap kötelező és önkéntesen megadható adatokból áll. Az adatlap kitöltését szintén a honlapokon elérhető kitöltési útmutató segíti.

A nyilvántartásba vételi kérelmet csak azután teljesítik, miután az 5000 forintos díj jóváíródott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara erre a célra elkülönített bankszámláján. A banki átutalás mellett lehetőség van az MKIK, illetve a BKIK ügyfélszolgálatán történő készpénz, illetve bankkártyás befizetésre.

A kérelmező a nyilvántartásba vételről elektronikus értesítést kap a területi kereskedelmi és iparkamarától (amennyiben a kérelmező e-mail címet megadott), amely tartalmazza a vállalkozás kamarai regisztrációs számát, valamint azt, hogy az 5.000 Ft-os kamarai hozzájárulást is megfizette.

Hova kell fizetni és mennyit?

2022. január elseje után

A kamarai hozzájárulást 2022. január 1-jét követően a Gktv. módosítása miatt a már létező és az újonnan alakuló vállalkozásoknak is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a  vállalkozás 11 számjegyű adószámát a befizetés beazonosítása érdekében.

Díja: 5 000 Ft/év

Számlaszám: Gránit Bank 12100011-10639683

Kedvezményezett neve: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

Közlemény: a vállalkozás adószáma

Mit kapunk ezért cserébe?

A Kamara ezért a díjért cserébe köteles részünkre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.
Kérdés esetén fordulhatunk a Regisztrációs Iroda szakembereihez. A tanácsadás sokrétű és ingyenes, e-mailben, telefonon és személyesen is várják a gazdálkodó szervezetek megkereséseit.

Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, mezőgazdasági termelők és az agrárkamara

A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya.

Tovább olvasom »
Hogyan számlázzunk?

Amennyiben valaki vállalkozást indít, az eladott termékekről illetve szolgáltatásokról minden esetben számlát kell kiállítania, de nem csak kiállítania, hanem oda is kell adnia azt a vevőnek, ügyfélnek. Általában elég egy nyugta, de van az a helyzet, amikor az ügyfél áfás számlát kér. Erről írunk ebben a cikkben. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egy jó könyvelő nagyban megkönnyítheti mindenkinek a munkáját, tud segíteni az első lépések során, sőt, akár tehermentesítheti is a vállalkozót. Ha bizonytalan a számlázással, vagy bármi mással kapcsolatban, keressen minket bizalommal.

Mi kell a számlázáshoz?

A számlázás történhet egy nyomtatott számlatömb, de akár egy számlázóprogram segítségével is. A hét legnépszerűbb magyar számlázó program bemutatását ezen az oldalon nézheti meg. (Link a cikkhez.) Az elektronikus számlázó program előnye, hogy nem kell kinyomtatni a számlát, így nem terheli annyira  a környezetet, és az új szabályozás szerint már elektronikus aláírás sem kell rá.

Számlázás számlatömbbel

A számlatömb tulajdonképpen egy kis könyv, amelyben egyedileg sorszámozott oldalak vannak. Egy sorszámhoz három lap tartozik, az eredeti a vevőnek, a másolat a könyvelőnek és a harmadik, ami marad a számlatömbben. Ilyen tömböt csak akkor vásárolhat, amennyiben vásárlás során felmutatja a hivatalos formában kiállított adószámot.

Számlázás számlázó programmal

A számlák egy számlázó programmal könnyebben kiállíthatóak, mint egy számlatömbbel, hátránya viszont, hogy szükség van hozzá egy számítógépre. De vannak olyam számlázó programok, amelyekkel már egy okostelefonról is tudunk számlázni. A program automatikusan generálja a sorszámot, és egy számlakiállítás során alapbeállításként két számlát nyomtat ki, egy példány a vevőé, egy példány mehet a könyvelőnek. Egy számlázó program kiválasztása során egyéb dolgok mellett (amelyet ebben a cikkben részletezünk) nagyon fontos arra odafigyelni, hogy névre szóló írásos nyilatkozatot kapjunk arról, hogy program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A számla kiállításának időpontja

Ha biztosra akarunk menni, akkor a számlát mindig az értékesítés teljesítésekor (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig) kell kiállítani.

A számla kitöltése (a számlázás folyamata)

A törvény előírja azokat a kötelező elemeket, amiket a számlának tartalmaznia kell, ezekre fokozottan kell figyelni egy számlázás során. Lényegében ez maga a számlázás folyamata, ekkor töltöd ki a számlát a megfelelő adatokkal, információkkal. Mind a számlázó tömb, mind a számlázó program esetében lehetőség van arra, hogy amennyiben több terméket értékesített valaki egy embernek, akkor arról mindössze egy számla kerüljön kiállításra.  Az azonban nagyon fontos, hogy a külön tételek mindig külön sorban szerepeljenek a számlán.

 A számla sorszáma

A számlatömbön és a számlázó programban is egy egyedi azonosító. A számlatömbön ez az adott lapon szerepel, a számlázó program pedig automatikusan generálja.

A számlakibocsátó (eladó) adatai

Ide kell beírni a vállalkozás nevét, címét (székhely vagy telephely címe), illetve adószámát. Nem kötelező, de megadhatod egyéb elérhetőségeidet is (pl.: telefonszám, webcím, e-mail cím).

A vevő adatai

Ide kell beírni a vevő nevét, és számlázási címét, illetve – ha adófizetésre kötelezett – akkor adószámát is.

Számla kifizetésének módja

Készpénz vagy átutalás.

Számla kiállításának dátuma

Az a dátum, amilyen napon a számla kiállításra került. Fontos, hogy a sorszámozásnál figyeljünk arra, hogy a nagyobb sorszámú számla esetén a dátum nem lehet régebbi, mint a korábbi sorszámokon kiállított számla. Ez a kézi számlatömbnél fontos, ugyanis a számlázó programok nem is engedik ezt.

Számla teljesítésének dátuma

Az a dátum, amikor a termék vagy szolgáltatás értékesítésének teljesítése megtörtént, ez a leggyakrabban az a nap, amikor a számlát kiállítottuk, de léteznek speciális esetek is. A számla kiállításának dátuma maximum 8 nappal haladhatja meg a számla teljesítésének dátumát.

Számla fizetési határideje

Az a határidő, ameddig az ügyfél köteles kifizetni a számlát. Ez jellemzően vagy az érékesítés napja, vagy valamilyen, az adott iparágra jellemző határidő (utalásos számla esetében), melyre vonatkozóan a vevővel együtt állapodunk meg. Ez jellemzően 8, 15, 30 nap szokott lenni.

A termék/szolgáltatás megnevezése és besorolási száma:

A kiszámlázott termék/szolgáltatás neve, termék esetén az Áfa törvényben alkalmazott vámtarifaszáma, szolgáltatás esetén az Áfa törvényben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerinti SZJ szám.

A termék/szolgáltatás áfa kulcsa

Az adott termék/ vagy szolgáltatás Áfa törvényben meghatározott áfa kulcsa.

A termék/szolgáltatás mennyiségi egysége

A termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó mennyiségi egység (pl.: darab, óra, nap).

A termék/szolgáltatás mennyisége

A termék/szolgáltatás egységára (áfa nélkül – nettó összeg)

A termékből vagy szolgáltatásból ténylegesen eladott mennyiség száma.

Az egy termékre vagy egy egységnyi szolgáltatásra vonatkozó nettó ár.

A termék/szolgáltatás értéke (áfa nélkül – nettó összeg)

A mennyiséget figyelembe véve az értékesített termék vagy szolgáltatások összára (ezt az elektronikus számlázó program automatikusan kiszámítja és kitölti).

A számla értéke (áfa nélkül)

Számlatömb esetén ide kell beírni az értékesített termék/szolgáltatás összértéket, a számlázó program ezt a rovatot automatikusan kitölti.

Az áfa összege

Számlatömb esetén ide kell beírni az értékesített termék/szolgáltatás áfájának összértéket, a számlázó program ezt a rovatot automatikusan kitölti.

A számla végösszege

Számlatömb esetén ide kell beírni az értékesített termék/szolgáltatás teljes bruttó értékét, a számlázó program ezt a rovatot automatikusan kitölti.

Átadás

A számlakiállítás része a számla átadása is. Amennyiben a teljesítésnél a vevő nincs jelen, akkor a számlát postai vagy elektronikus úton kell eljuttatni a vevő részére (ez jellemzően az átutalásos számlák esetében fordulhat elő vagy akkor, ha a vevő és az eladó fizikailag nincs egy helyen, pl. online vásárláskor).

A számlázás során mindenképpen célszerű számlázó programmal dolgozni, így a számla kitöltése, kiállítása sokkal egyszerűbb, hiszen a program tárolja például a partnercégek neveit, a számlázás tételeit, ezen kívül automatikusan tölti ki az összegző sorokat. Továbbá a számlázó program teljesíti a NAV szigorú feltételeit, amelyek teljesítése kézi számla esetén sokkal több odafigyelést és munkát jelent.

Számlakiállítás előtt mindenképpen keressünk fel egy könyvelőt, aki segít nekünk. Ha bizonytalan a számlázással kapcsolatban, vegye fel velünk a kapcsolatot, és mi segítünk.

Ezen kívül hasznos lehet a NAV vonatkozó információs füzetének átlapozása is, mely részletesen tárgyalja a számla kiállítására vonatkozó egyedi eseteket is.

Előlegszámla

A számla kiállításának kötelezettsége a termékre vagy szolgáltatásra kapott előlegre is vonatkozik, ebben az esetben előlegszámlát kell kiállítani.

Tovább olvasom »
Milyen terhei vannak egy átalányadozó egyéni válllakozónak?

2023. január 1-jétől a minimálbér összege a korábbi 200.000 forintról 232.000 forintra emelkedett havonta, a garantált bérminimum havi összege pedig a korábbi 260.000 forintról 296.400 forintra emelkedik. Ez a változás az átalányadozó egyéni vállalkozók adóterheire is hatással van.

Lássuk, milyen terheteket is fizet egy átalányadozó:

  • személyi jövedelemadót (SZJA),
  • társadalombiztosítási járulékot (TBJ),
  • szociális hozzájárulási adót (SZOCHO),
  • iparűzési adót (IPA),
  • és persze kamarai hozzájárulási díjat kell befizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulék és szociális hozzájárulási kötelezettsége attól függ, hogy főállású, másodállású vagy pedig kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A járulékok általában a nyereség egy bizonyos százalékát viszik el (már amikor nincs megadva minimum összeg). Felmerülhet a kérdés, hogy az egyes járulékok összegét a bevétel mely részéből kell kiszámolni. Erről egy korábbi cikkünkben már írtunk.

Főállású átalányadozó

Társadalombiztosítási járulék

A főállású átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a TBJ 18,5 százalék, amelyet akkor is be kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó egyébként a személyi jövedelemadó tekintetében adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult, és adott esetben a jövedelem után ténylegesen nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

A TBJ-nek van egy minimum összege is, ami a minimálbér (vagy ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum) után kell megfizetni. Ez 2023-ban minimálbér esetén minimum 42.920 forint, garantált bérminimum esetében pedig 54.834 forint.

Szociális hozzájárulási adó

A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót az átalányban megállapított adóköteles jövedelem után kell megfizetnie, de havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százalékát. Ez 2023-ban minimálbér esetén minimum 33.930 forint, garantált bérminimum esetében pedig 43.349 forint.

A fentiek alapján a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor is kell TBJ-t és SzocHo-t fizetnie, amennyiben nincsen bevétele.

Személyi Jövedelem adó

A személyi jövedelemadót a ténylegesen elért jövedelem és nyereség után kell csak megfizetni. Ha nincs bevétel, nulla forint személyi jövedelemadóval lehet számolni. Ráadásul a SZJA-ra adómentesség érvényesíthető a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére (ez 2023-ban 1 392 000 forintot jelent). Tehát csak az e fölötti jövedelemből kell SZJA-t fizetnie egy vállalkozónak.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó egy opcionálisan beszedhető helyi adó, melyet a legtöbb magyar településen beszedik. A helyi iparűzési adó mértéke 0-2% kulcs között mozog. Az adóalapja a következő módon alakul:

  • 12 millió Ft-os vállalkozói bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5 millió Ft, a fizetendő adó (2%) 50 ezer Ft
  • 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6 millió Ft, a fizetendő adódó (2%) 120 ezer Ft,
  • 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5 millió Ft, a fizetendő adó (2%) 170 ezer Ft; ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120 millió Ft-nál.

Kamarai hozzájárulási díj

A kamarai hozzájárulási díj jelenleg 5000 forint/év.

Mellékállásban tevékenykedő átalányadozó egyéni vállalkozó

Tbj. és a Szocho tv. tekintetében a főfoglalkozásúnak nem minősülő (36 órát meghaladó munkaviszony melletti vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató), biztosított egyéni vállalkozó esetében nincs elvárt minimum járulék és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a kieső időre jutó arányosítás kérdése sem merül fel.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, ezért nem áll fenn járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége még akkor sem, ha a jövedelme az Szja tv. szerinti adómentes határt meghaladta.

A Tbj. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy a

  • biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
  • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Saját jogú nyugdíjasnak pedig az a személy minősül, aki

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Az biztos, hogy nem egyszerű eligazodni az adózás labirintusában. De ezért vagyunk mi. Ha segítségre van szüksége vállalkozása adóügyeiben, keressen minket bizalommal!

Tovább olvasom »
Milyen adózási formát válasszunk egyéni vállalkozóként?

Az Országgyűlés megszavazta a KATA átalakítását, ezzel rengeteg kisadozó alól húzta ki a talajt. De a helyzet talán mégsem annyira tragikus, mint amilyennek tűnik.  A kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályozása megőríz pozitívumokat és bezárja a kiskapukat. Décsi András, a LOGIKA Pro Kft. alapítója most elmondja, hogy a KATA helyett mely más adózási formák választhatóak.

Átalányadózás

Ha korábbi KATA-s adózóként Ön egyéni vállalkozó marad, kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy az ugyan eggyel bonyolultabb, de még mindig egyszerű adózási formának mondható átalányadózást válassza.

Abban az esetben választható, ha a vállalkozó nettó bevétele az évi 27 millió 840 ezer forint Ft-ot nem haladja meg (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az évi 100 139 millió 200 ezer forintot). Év közben kezdő vállalkozó esetén a bevételi határt naptári napokra arányosítani kell.

Lényege, hogy a vállalkozónak egy meghatározott költséghányad alapján kell kiszámolni a jövedelmét, majd az alapján a járulékokat. Főszabályként a vállalkozó ebben az esetben a teljes bevételéből levon 40% költséghányadot, majd ezután a 60% után fizeti meg a járulékokat. Tehát nem kell bíbelődni a költségszámlákkal, mert a költségek automatikusan egy bizonyos százalékban meg vannak határozva. De mindenképpen érdemes tanulmányozni az SZJA törvény 50-56. paragrafusait, ugyanis vannak olyan tevékenységek, ahol ennél jóval kedvezőbb a költséghányad (bizonyos kiemelt szolgáltatások esetén 80 %, kiskereskedelem esetén 90%).

Azon túl, hogy viszonylag egyszerű ez az adózási mód, nagyon nagy előnye, hogy a mindenkori minimálbér feléig, 2023. január 1-jétől 2 millió 320 ezer forintig alanyi adómentes a vállalkozónak, tehát nincs személyi jövedelem adókötelezettsége. Arról egy korábbi cikkünkben írtunk, hogy pontosan milyen járulékokat is kell egy átalányadózó egyéni vállalkozónak megfizetnie. Fontos azonban, hogy itt nincs év végi adó, hanem folyamatosan év közben kell fizetni az átalányban megállapított jövedelemre a járulékokat.

Ha valaki főállás mellett lesz átalányadózó, akkor neki csak az év végi nyereség után kell adóznia.

Hogy pontosan milyen terhei vannak egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az „Hogyan vállalkozunk” cikksorozatunk következő cikkéből kiderül.

Kövesse Facebook oldalunkra, hogy ne maradjon le semmiről!

Normál szabályok szerint adózás

A normál szabályok szerinti adózás vélhetően azoknak kedvez, akik magas költséghányaddal, vagy adott esetben veszteségesen működtetnek vállalkozást. Ebben az esetben van lehetőség a költségszámlák elszámolására, így megtörténhet, hogy adott esetben 0 forintos adófizetési kötelezettség keletkezik. Azonban a minimum SzocHo-t és a TB-t ebben az esetben is meg kell fizetni. Hogy pontosan mit jelentenek a fenti kifejezések, arról „Hogyan vállalkozunk” cikksorozatunk egy következő cikkében térünk ki.

Kövesse Facebook oldalunkra, hogy ne maradjon le semmiről!

Munkavállalóként való munkavégzés

Egyéni vállalkozó esetén elképzelhető, hogy felhagy a vállalkozási tevékenységgel és megjelenik a munkaerőpiacon. Még az is előfordulhat, hogy a cég, amelynek eddig számlázott, alkalmazza. Ennek előnye, hogy a járulékok rendes megfizetése magasabb nyugdíjat eredményez az érintetteknél.

EKHO

Az előadóművészek, színészek, újságírók, operatőrök, díszlettervezők és sok más hasonló szakma képviselői, valamint a sportolók és az edzők továbbra is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, mely szintén egy egyszerű, csökkentett terhekkel működő adónem, ahol (a magánszemélyt terhelő) 15 százalék plusz (a kifizetőt terhelő) 13 százalék EKHO-t kell fizetni a kifizetések után. Az EKHO választása 60 millió forintig is lehetséges, a sportolók esetében ennél is magasabb az összeghatár.

Végezetül pedig András mindenképpen javasolja szakember segítségét, aki a konkrét számok ismeretében ki tudja számolni, melyik is a legjobb adózási mód az Ön vállalkozásának, cégének. Ennek alapján pedig feketén-fehéren látható lesz számszakilag is, hogy mi lehet a legjobb.

Ha segítségre van szüksége, kérjen tőlünk ajánlatot, és megnézzük együtt, melyik a legjobb adózási forma az Ön vállalkozása, cége számára.

Tovább olvasom »
Nyilvános a NAV idei ellenőrzési terve

Az étrendkiegészítők forgalmazói, a tüzelőanyagot értékesítők, a klímakészülékekkel kereskedők és szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedők is felkerültek arra a listára, amelyben a NAV azokat a tevékenységeket jelöli meg, amelyeket az év folyamán fokozottabban fog ellenőrizni.

Nyilvános a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési terve – közölte a hatóság. A szokásos ellenőrzések mellett idén a fent felsorolt szakmákban tevékenykedők is felkerültek a listára. Az ellenőrzési terv azért fontos, mert a NAV itt jelöli meg azokat a tevékenységeket, amelyeket az év folyamán fokozottabban fog ellenőrizni.

Természetesen vannak olyan visszatérő területek, ahol szinte minden évben fokozott az ellenőrzés. Ilyenek például az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek.

Az EU-ból és a harmadik országból behozott, és itt forgalomba helyezett új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése továbbra is előtérben van. Ahogy pedig az e-kereskedelem egyre nagyobb teret hódít, úgy a vámellenőrzések az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülésre, valamint a vámérték valódiságára koncentrálnak.

Az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése idén is központi téma. A csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése is folytatódik – írja a NAV.

Az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látványos fejlődése jelentősen szűkítette az adókerülés lehetőségeit. A NAV egyre célzottabb ellenőrzésekre képes a mesterséges intelligenciát is hasznosító, automatizált folyamataival és a nemzetközi forrásokkal kiegészített adatbázisával – akár már a hivatal épületéből, az ügyfél felkeresése nélkül is.

Hangúlyozta Décsi Andárs, a LogikaPro Kft. tulajdonosa.

A szakember hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan azt sem szabad elfelejteni, hogy a szervezet ügyfélközpontú szolgáltatóvá vált, ahol a jogkövető adózókat adminisztratív könnyítések is segítik ügyeik intézésében.

Kérjen tőlünk ajánlatot, és mi segítünk, hogy problémamentesen átmenjen egy NAV-os ellenőrzésen!

Ajánlatot kérek!

Tovább olvasom »
Egyéni vállalkozást indítana? Íme 6 + 1 tipp az induláshoz

Új év, új lendület? Rengeteg fogadalom, amik között ott van az is, hogy saját vállalkozásba kezd? Szerencsére az induláshoz nem kell sok minden. Ha van egy jó ötlet, akkor egy jó könyvelő, egy jó számlázóprogram és a Logika Pro kell, hogy elindítsa vállalkozását.

Olvassa el 6 +1 tippünkket, és vágjon bele még ma!

1. Vízió

Egy jó ötlet, ez az elsődleges, amire szükség van egy egyéni vállalkozás elindításához. Az üzleti terv is elengedhetetlen azért, hogy lássunk egy becslést arról, hogy gazdaságosan működtethető-e a vállalkozás, még abban az esetben is, ha kezdetben csak kicsiben gondolkodik az ember.

2. Vállalkozás elindítása

Ha megvan a vízió és az üzleti terv, jöhet a vállalkozás elindítása. Sok esetben ehhez elég egy egyéni vállalkozás, amelynek elindítása ingyenes. Hogy milyen adózási formákban érdemes ilyen esetben gondolkodni, arról egy következő cikkünkben fogunk írni.

Kövesse a Logika Pro Facebook oldalát, hogy ne maradjon le a további cikkekről!

Követem!

Ha pedig már vállalkozóvá vált valaki…

3. Minden vállalkozónak kell egy jó szárnysegédet: a könyvelő szerepe

Általában a könyvelő egy vállalkozás kulcs szerepet játszik, Ő segít az első lépéseknél, a vállalkozás indulásában, a számlázási kérdésekben, az adólabirintusokban való kiigazodásban. Segít, hogy a legmegfelelőbb adózási formát válasszuk, vagy, hogy a választott tevékenységhez milyen ÖVTJ-kód tartozik. És amíg a vállalkozásunkat egyre nagyobb sikerre visszük, addig a könyvelő a háttérben egy nagy adag terhet vesz le a vállunkról, és így mi foglalkozhatunk azzal, ami valóban fontos, az üzlettel.

4. Induljunk el egy úton – az adminisztrációs háttér

Ha a könyvelővel egyeztettük, melyik is a számunkra legmegfelelőbb adózási-és vállalkozási forma, valamint, hogy melyik ÖVTJ kód lesz a megfelelő számunkra, akkor nincs más hátra, mint előre. Ahhoz, hogy elindítsunk egy egyéni vállalkozást, szükségünk lesz a személyes iratainkra, a végzettséget igazoló dokumentumokra, ügyfélkapu regisztrációra, és ha szükséges, erkölcsi bizonyítványra.

Ezek után le kell töltenünk az ÁNYK-t, vagyis az Általános Nyomtatványkitöltő Programot, de az ONYA-n keresztül is el lehet végezni a kitöltést. A Webes ügysegéden keresztül fogunk bejelentkezni, amihez kelleni fog még a személyes adatainkon túl egy székhely, ahonnan a tevékenységet fogjuk végezni. Ez általában egy saját ingatlan, de ha ilyenünk nincs, akkor szinte bárhonnan űzhetjük a tevékenységet, egyedül egy írásos beleegyezésre van szükség az ingatlan tulajdonosától, hogy lakását, házát, stb. székhelyként feltüntethessük.

5. Az alapítás ingyenes, de mégsem

Bizony, az egyéni vállalkozók HIPA (helyi iparűzési adó) befizetésére vannak kötelezve és a Kereskedelmi- és Iparkamaránál is regisztrálniuk kell a vállalkozás indítása után legkésőbb 5 nap múlva, valamint meg kell fizetniük a kamarai hozzájárulást.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók terheiről, a helyi iparűzési adóról és a kamarai tagságról következő cikkünkben fogunk írni. Kövesse a Logika Pro Facebook oldalát, hogy ne maradjon le a további cikkekről!

Követem!

6. Egy jó számlázó program, és ami mögötte van

Miután megtörtént a vállalkozás nyilvántartásba vétele, végre kezünkben tudhatjuk az adószámunkat, amivel el is kezdhetjük űzni a tevékenységünket. Ne felejtsük el, hogy számlát adni mindenről kell. Hogy hogyan?

Hogyan számlázzunk c. következő cikkünkben ezt is részletesen ki fogjuk fejteni. Kövesse a Logika Pro Facebook oldalát, hogy ne maradjon le a további cikkekről!

Követem!

Ahhoz pedig, hogy ne vesszünk el a számlázás útvesztőjében, mindenképpen elektronikus számlázó programot válasszunk. Hogy milyet érdemes, arról pedig Magyarország 7 kedvenc elektronikus számlázó programja c. cikkünkben fogunk majd írni.

+1. Logika Pro

Ne feledje, egy jó könyvelő pedig aranyat ér. Kérjen tőlünk ajánlatot cége könyveléséhez, hogy Ön csak a lényeggel, az üzlettel törődhessen!

Ajánlatot kérek!

Tovább olvasom »
Apasági pótszabadság: fontos határidő jár le február végén!

10 nap apasági szabadság jár a friss apukáknak a 2023. január 1-jén hatályba lépett törvény alapján. Sietniük kell azonban azoknak az apukáknak az őket megillető 10 nap kivételével, akiknek gyermekük 2022.08.02. napja és 2022.12.31. napja között született. Ők ugyanis már csak február 28-ig vehetik ki szabadságukat.

10 nap jár

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő, a gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Szerepel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. paragrafusának (4) bekezdésében. Ez korábban 5 nap volt. A kivehető szabadság megduplázásával együtt kivették a törvényből az ikres apukákat megillető 7 napos szabadságot.

Így minden friss apukának 10 nap apaszabadság jár, függetlenül attól, hogy egy gyermeke, vagy ikrei születtek. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A Munka törvénykönyve ezen módosítására a 2019/1158 irányelv ratifikálása miatt került sor, ezzel azonban a magyar jogalkotó igencsak elkésett. A határidő 2022. augusztus 2. lett volna, de a törvény csak 2023. január 1-jén lépett életbe.

2023. február 28-ig lehet igénybe venni a második 5 nap apasági szabadságot

Aggodalomra azonban semmi ok, ez az 5 nap még nem veszett el a számukra. Azon munkavállalók, akiknek ekkor született gyermeke, a hatályba lépés után két hónapig, azaz 2023. február 28-ig vehetik igénybe a második 5 nap apasági szabadságot!

Amennyiben az apa ezt ezen időszak alatt nem veszi igénybe, számára ez elvész.

Egyéb tudnivalók

Fontos továbbá tudni, hogy az apasági szabadság idejére az apukákat felmondási védelem illeti meg. Azaz munkáltatói felmondással nem szüntethető meg ez idő alatt az apuka munkaviszonya.

(Zárójeles megjegyzés, hogy próbaidő, illetve vezető beosztás esetén, amikor a munkáltatónak nincs indoklási kötelezettsége, mégis felmondanak neki az apaszabadság igénybevétele után, és úgy véli, hogy ez azért volt, mert élt az apasági szabadsághoz való jogával, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a kettő között, azaz a joggal való visszaélés esetén idéntől a bizonyítási kötelezettség és teher megoszlik.)

A másik fontos tudnivaló, hogy az apaszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Nem halasztható későbbre a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekére vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okra hivatkozva, s nem is szakíttatható meg, ha az apuka már megkezdte a kivételét.

Tovább olvasom »
Duplájára emelkedik a munkába járás kedvezményes költségtérítése

Több százezer munkavállalónak jelent komolya anyagi támogatást az a kormányrendelet módosítás, amelyben a kormány duplájára emeli a munkába járás kedvezményes költségtérítését.

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.

A kormányrendelet, amely biztosítja, hogy az autóval ingázók számára a munkáltató plusz juttatásként, adó- és térítésmentesen állhatja a munkába járás költségeit, már több mint egy évtizede létezik, és a kormány azóta sem nyúlt hozzá. A benzinárak azonban az évek során szignifikánsan emelkedtek, így a módosítás már igencsak időszerű volt.

Eddig az adó- és térítésmentes költségtérítés maximuma 15 forint volt kilométerenként, ez a duplájára, 30 forintra fog emelkedni. Ebből az is következik, hogy a minimálisan adható költéstérítés is a duplájára, 9 forintról 18 forintra fog emelkedni.

A tisztánlátáshoz hozzá tartozik, hogy ezeket a magasabb költségeket, juttatásokat természetesen a vállalatoknak kell kigazdálkodnia. Ha szeretne segítséget kapni ahhoz, hogy cége hogyan tudná kigazdálkodni ezeket a költségeket, juttatásokat, kérjen tőlünk ajánlatot!

Ajánlatot kérek!

Tovább olvasom »
Átalányadózás 2023-ban

Az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatára jócskán megnövekszik 2023-ban a minimálbér emelkedése miatt. A bevételi értékhatár az ő esetükben ugyanis a mindenkori minimálbérhez kötött, aminek összegét az 573/2022. kormányrendelet tartalmazza, mely szerint 2023. január 1-jétől a minimálbér havi összege 232 ezer forint lesz.

Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor nagyon nem mindegy, mennyit is adózik egy évben. Átalányadózó akkor lehet, ha az éves bevétele nem haladja meg
– az adott évre meghatározott minimálbér tízszeresét,
– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

A bevételi értékhatár függ attól is, hogy Ön év közben kezdte-e a tevékenységét, vagy szüneteltette-e azt. Ezekben az esetekben ugyanis a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának, vagy megkezdésének napjaival időarányosan veheti figyelembe.
A bevételt akkor is arányosítania kell, ha Ön az átalányadózásra áttérés előtt katás volt.

A minimálbéremelkedésnek megfelelően a 2023. évi bevételi határ éves szinten:
– általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 x 12 x 10)
– kiskereskedőknél: 139 millió 200 ezer forint (232 000 x 12 x 50)

Adómentesség

Ön akár adómentes is lehet. Ez abban az esetben áll fent, amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozói tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ez az összeg 2023-ban 1 millió 392 ezer forint. Eddig az összeghatárig nem kell adóznia, csak e felett.

Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:
– 40 százalékos költséghányadnál 2 millió 320 ezer forint,
– 80 százalékos költséghányadnál 6 millió 960 ezer forint,
– 90 százalékos költséghányadnál 13 millió 920 ezer forint
bevételig.

Szjaelőleg-fizetési kötelezettség

Önnek nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2023-ban az 1 millió 392 ezer forintot. Ha az adóelőleg-alap meghaladja ezt az összeghatárt, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

Az biztos, hogy egyre többen választják az átalányadózó egyéni vállalkozási formát 2023-ban . Ha úgy érzi, segítségre van szüksége, hogy ne vesszen el az adózás labirintusában, keressen minket bizalommal.

Kérjen tőlünk árajánlatot!

Tovább olvasom »
Miért érdemes felkeresni egy gazdasági tanácsadó céget?

Mindig van hova fejlődni. Ez különösképpen igaz a vállalatok gazdálkodására. A sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy egy független, objektív gazdasági –és pénzügyi tanácsadó szakember, mint külső szemlélő, szakmai meglátásaival és tanácsaival optimálisabb szintre tudja emelni egy vállalat működését, gazdálkodását, pénzügyeit, ezáltal elősegítve a fejlődést.

Hogyan tudja a Logika Pro Kft. segíteni optimálisabb szintre emelni vállalata működését, gazdálkodását, pénzügyeit? És egyáltalán, mire jó egy független gazdasági – és pénzügyi tanácsadócég?

Tapasztalat

Sokévnyi pályafutásunk alatt különböző méretű vállalkozásokkal volt szerencsénk együttműködni. Ezen együttműködésből rengeteg tapasztalatra és tudásra tettünk szert. Segítettünk vállalatoknak a költségstruktúra átvilágításában, a gazdálkodás teljes átvilágításában, menedzsment-kontroll rendszerek kialakításában és bevezetésében. Pénzügyi folyamatok megszervezésében, a pénzügy munkájának meg-, illetve átszervezésében, kontrolling és jelentéskészítésben, szanálásban és átszervezésekben is. Ezzel a tapasztalattal, tudással és rutinnal állunk az Ön és cége rendelkezésére is, hogy együtt sikeresebbé tegyük vállalatát.

Új szemlélet

Egy cég életébe akarva-akaratlanul rögzülnek bizonyos folyamatok, módszerek, amik a vállalat alkalmazottjai számára megszokottá és kényelmessé, válnak. És az ember, mint tudjuk, nehezen vált. Ragaszkodik, sőt szereti a megszokottat. Egy független tanácsadó céget nem kötnek ezek a megszokott, berögzült folyamatok, amelyek adott esetben a vállalat fejlődésének útjában állnak. Egy ilyen cég képes objektívan és független szakértőként tekinteni vállalatára, így elfogulatlanul tudja kezelni a folyamatokat és feltárni a problémákat.

Folyamatok kialakítása

Egy gazdasági – és pénzügyi tanácsadó cég segítségét akkor is érdemes igénybe venni, ha cége éppen egy növekvő fázisban van, de a folyamatok kialakítása, az ideális adózás, valamint az eredményes gazdálkodás érdekében szükség van megfelelő költségstruktúrák kialakítására. A tapasztalatok azt mutatják, bármekkora is legyen egy vállalkozás, szervezet, fontos már az elején céltudatosan elkezdeni megfogalmazni a gazdálkodással kapcsolatos igényeket. Majd ezek alapján egy szakmailag megfelelő pénzügyi rendszert kialakítani. Ez ugyanispozitívan tudja befolyásolni a vállalat eredményeit.

Veszteség minimalizálása, sikertényezők felismerése

Sokszor fordul elő, hogy ugyan megvan a kereslet egy vállalat szolgáltatásai, termékei iránt, ennek ellenére mégsem jönnek a várt eredmények. Sőt, néhány esetben a cég még veszteséget is termel. Ilyen esetben is különösen hasznos dolog egy külső gazdasági -, vállalati pénzügyi tanácsadó céget felkeresni, hogy az független partnerként átvilágítsa a vállalat meglévő költségstruktúráját és folyamatait. A legtöbb esetben ez segít beazonosítani a problémát, és azokat a tényezőket, amelyeket ha felismerünk, és változtatunk rajtuk, az a megfelelő, pozitív irányba fogja változtatni a vállalat eredményeit. Egy gazdasági- és vállalati pénzügyi tanácsadó cég a probléma feltárása után minden esetben konkrét, megvalósítható javaslatokat ajánl ügyfeleinek a siker elérése érdekében.

A problémás folyamatok mellett természetesen egy tanácsadó vállalata kritikus sikertényezőket is azonosítja. Azokat a tényezőket, amelyek elengedhetetlenek a sikerhez, és ezek megtartására is konkrét stratégiát ajánl a szolgáltatást igénybe vevő vállalatoknak.

A siker fenntartása

Miután minden kritikus pontot optimalizáltunk, és a sikerhez nélkülözhetetlen tényezőket is feltártuk, a cél az, hogy ezeket az elért eredményeket fenn is tudjuk tartani. Ehhez egy gazdálkodási – és vállalati pénzügyi tanácsadó cég – az eredményes gazdálkodás fenntarthatósága érdekében – különböző menedzsment-kontroll rendszereket alakít ki, illetve vezet be. Emellett olyan mérő- és mutatószámok bevezetését javasolja, amelyek által folyamatosan monitorozni, később pedig optimalizálni lehet a teljesítményt.

Eredmény

A tanácsadás végeztével szinte kivétel nélkül minden vállalatvezető azt nyilatkozta, hogy teljes mértékben elégedettek a tanácsadás után elért eredményekkel. Hálásak a tanácsokért, meglátásokért, valamint azért, hogy egy új szemszögből tudnak vállalkozásuk pénzügyeire tekinteni. A tanácsadás végére mindenki egyetértett abban, hogy nagy segítség egy független gazdasági- és vállalati pénzügyi tanácsadó, aki mindig máshogy (objektíven) látja és értékeli a helyzeteket, folyamatokat és a problémás területeket.

A Logika Pro Kft. rendelkezésére áll minden gazdálkodással, pénzügyi rendszerekkel és folyamatokkal kapcsolatos témakörben, hogy segíteni tudja vállalatát a növekedésben, valamint a jobb eredményekhez szükséges folyamatok átvilágításában és azok hatékonyságának növelésében.

Tovább olvasom »
További bejegyzések
Hogyan alakulnak 2024-ben a SZJA kedvezmények Magyarországon?
Részletek
Fejlessze magát 2024-ben is: Újévi fogadalmak továbbképzéssel és pénzügyi tudatossággal
Részletek
Azonnali pénzügyi löket: magasabb fizetések 2024-től! Íme, a friss rendelet részletei
Részletek
Tudjuk, hogy a pénzügyek gyakran ijesztőnek tűnhetnek, és nem mindenki szeretne foglalkozni velük. Bízza ránk a vállalkozását, hogy a könyvelés nehézségeit levéve a válláról, biztonságban tudja a pénzügyeit.
envelopephone-handsetmap-markerchevron-downtext-align-right