Az Országgyűlés megszavazta a KATA átalakítását, ezzel rengeteg kisadozó alól húzta ki a talajt. De a helyzet talán mégsem annyira tragikus, mint amilyennek tűnik. A kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályozása megőríz pozitívumokat és bezárja a kiskapukat. Décsi András, a LOGIKA Pro Kft. alapítója most elmondja, hogy a KATA helyett mely más adózási formák választhatóak.
Ha korábbi KATA-s adózóként Ön egyéni vállalkozó marad, kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy az ugyan eggyel bonyolultabb, de még mindig egyszerű adózási formának mondható átalányadózást válassza.
Abban az esetben választható, ha a vállalkozó nettó bevétele az évi 27 millió 840 ezer forint Ft-ot nem haladja meg (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az évi 100 139 millió 200 ezer forintot). Év közben kezdő vállalkozó esetén a bevételi határt naptári napokra arányosítani kell.
Lényege, hogy a vállalkozónak egy meghatározott költséghányad alapján kell kiszámolni a jövedelmét, majd az alapján a járulékokat. Főszabályként a vállalkozó ebben az esetben a teljes bevételéből levon 40% költséghányadot, majd ezután a 60% után fizeti meg a járulékokat. Tehát nem kell bíbelődni a költségszámlákkal, mert a költségek automatikusan egy bizonyos százalékban meg vannak határozva. De mindenképpen érdemes tanulmányozni az SZJA törvény 50-56. paragrafusait, ugyanis vannak olyan tevékenységek, ahol ennél jóval kedvezőbb a költséghányad (bizonyos kiemelt szolgáltatások esetén 80 %, kiskereskedelem esetén 90%).
Azon túl, hogy viszonylag egyszerű ez az adózási mód, nagyon nagy előnye, hogy a mindenkori minimálbér feléig, 2023. január 1-jétől 2 millió 320 ezer forintig alanyi adómentes a vállalkozónak, tehát nincs személyi jövedelem adókötelezettsége. Arról egy korábbi cikkünkben írtunk, hogy pontosan milyen járulékokat is kell egy átalányadózó egyéni vállalkozónak megfizetnie. Fontos azonban, hogy itt nincs év végi adó, hanem folyamatosan év közben kell fizetni az átalányban megállapított jövedelemre a járulékokat.
Ha valaki főállás mellett lesz átalányadózó, akkor neki csak az év végi nyereség után kell adóznia.
Hogy pontosan milyen terhei vannak egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az „Hogyan vállalkozunk” cikksorozatunk következő cikkéből kiderül.
Kövesse Facebook oldalunkra, hogy ne maradjon le semmiről!
A normál szabályok szerinti adózás vélhetően azoknak kedvez, akik magas költséghányaddal, vagy adott esetben veszteségesen működtetnek vállalkozást. Ebben az esetben van lehetőség a költségszámlák elszámolására, így megtörténhet, hogy adott esetben 0 forintos adófizetési kötelezettség keletkezik. Azonban a minimum SzocHo-t és a TB-t ebben az esetben is meg kell fizetni. Hogy pontosan mit jelentenek a fenti kifejezések, arról „Hogyan vállalkozunk” cikksorozatunk egy következő cikkében térünk ki.
Kövesse Facebook oldalunkra, hogy ne maradjon le semmiről!
Egyéni vállalkozó esetén elképzelhető, hogy felhagy a vállalkozási tevékenységgel és megjelenik a munkaerőpiacon. Még az is előfordulhat, hogy a cég, amelynek eddig számlázott, alkalmazza. Ennek előnye, hogy a járulékok rendes megfizetése magasabb nyugdíjat eredményez az érintetteknél.
Az előadóművészek, színészek, újságírók, operatőrök, díszlettervezők és sok más hasonló szakma képviselői, valamint a sportolók és az edzők továbbra is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, mely szintén egy egyszerű, csökkentett terhekkel működő adónem, ahol (a magánszemélyt terhelő) 15 százalék plusz (a kifizetőt terhelő) 13 százalék EKHO-t kell fizetni a kifizetések után. Az EKHO választása 60 millió forintig is lehetséges, a sportolók esetében ennél is magasabb az összeghatár.
Végezetül pedig András mindenképpen javasolja szakember segítségét, aki a konkrét számok ismeretében ki tudja számolni, melyik is a legjobb adózási mód az Ön vállalkozásának, cégének. Ennek alapján pedig feketén-fehéren látható lesz számszakilag is, hogy mi lehet a legjobb.
Ha segítségre van szüksége, kérjen tőlünk ajánlatot, és megnézzük együtt, melyik a legjobb adózási forma az Ön vállalkozása, cége számára.
