Magyarországon Gazdasági társaságot alapítani kizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák.
A választott cégforma nagyon fontos a vállalkozás sikeréhez. Arról, hogy hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást, már írtunk „Hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást?” című cikkünkben. Csakhogy nem mindig a legegyszerűbb út a legjobb. Magyarországon ma különböző gazdasági társasági formák között válogathatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt végleges döntést hozunk. Nem árt alaposan átgondolni, hogy az általunk folytatni kívánt tevékenységhez melyik cégforma illik a legjobban, illetve milyen teendőink vannak cégalapítás esetén. Az alábbiakban a betéti társaság alapítására vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük, további cikkeinkben pedig ismertetjük többek között a korlátolt felelősségű -, valamint a részvénytársaságok legfontosabb szabályait.
A betéti társaság egy olyan vállalkozási forma, ahol a tagokat beltagokra és kültagokra osztjuk. A beltagok teljes mértékben felelősek a társaság kötelezettségeiért, még akkor is, ha a társasági vagyon nem fedezi azokat. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság olyan kötelezettséget vállal, amit nem tud kifizetni, a beltag saját vagyonával is felel a tartozásért. Ezzel szemben a kültagoknak nincs felelősségük a társaság tartozásaiért, csak azt kell teljesíteniük, amit a társasági szerződésben vállaltak.
A betéti társaság alapítása rugalmas és könnyen megvalósítható folyamat. Az egyik jelentős előnye, hogy nincs kötelező tőkeminimum, ami lehetővé teszi a cégalapítást akár alacsonyabb összegű vagyoni hozzájárulással is. Míg más társasági formákhoz, például a korlátolt felelősségű társasághoz (Kft.) 3 millió forint törzstőke szükséges, a betéti társaság esetében akár már 100.000 Ft vagy ennél kevesebb összegű vagyonnal is megalapítható.
Az alapítóknak ezen kívül meg kell határozniuk, hogy kik lesznek a beltagok és kültagok, valamint milyen vagyoni hozzájárulást fognak nyújtani az alapításhoz. Ahogy már írtuk, a beltagok felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyenlő a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. Ezzel szemben a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjéig köteles, és általában nem felel a társaság kötelezettségeiért. Az ügyvezető pozíciót csak a társaság beltagja töltheti be.
A társaság ezen kívül képviselőket választ, és általában a beltagok hozzák a döntéseket. Azonban a rendes tevékenységhez nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és veszteség a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában oszlik meg, bár az alapítók másképp is szabályozhatják ezt a cégalapításkor. Ezt írásban rögzíteni kell.
A székhely és a tevékenységi kör meghatározása is fontos lépés az alapítás előtt. Ahhoz, hogy hogy egy ingatlant székhelyül választhassunk, jogcímet kell biztosítani annak használatára, így tudjuk székhelyként megjelölni.
A tevékenységi kör meghatározásánál a hivatalos osztályozási rendszer szerint kell eljárni, és a TEÁOR kódok segítségével könnyedén be lehet sorolni a tervezett tevékenységet.
Az alapítóknak el kell dönteniük, hol legyen a betéti társaság székhelye. Fontos jogcímet biztosítani az ingatlan használatára, amit székhelyként kívánnak megjelölni. Ebben az ingatlanban működik majd a vállalkozás, és itt kezelik a hivatalos leveleket és dokumentumokat.
Az alapítóknak meg kell határozniuk, milyen gazdasági tevékenységekben szeretnének tevékenykedni a betéti társaság keretein belül. Ehhez ki kell választaniuk a megfelelő TEÁOR kódokat, amelyek pontosan leírják a tervezett tevékenységeket. A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése, melyeket a KSH honlapján találhatunk meg (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is találhatunk, amely egyszerűsíti a besorolást.
Az alapítás teljes folyamata magában foglalja az ügyvédi közreműködést is, hiszen az ügyvéd elkészíti a szükséges dokumentumokat, beleértve a társasági szerződést is, amelyről már írtunk korábbi cikkünkben. Ebben a szerződésben rögzítik a székhelyet és a vállalkozás tevékenységi körét is, amelyek fontos elemei a betéti társaság létrehozásának. Ezután a cégalapítási folyamat során a társasági szerződés és a többi dokumentum benyújtása a cégbírósághoz következik. Az egyszerűsített cégeljárást választva a cégbíróság a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül dönt, így a cégalapítás viszonylag gyorsan lezajlik.
Fontos tudni, hogy a betéti társaság alapítása nem mentes a hátrányoktól. A legjelentősebb hátrány a korlátlan felelősség, amely a társaság beltagjait terheli, ahogy azt fentebb már említettük. Gyakorlati szempontból a beltag saját teljes vagyonát is kockáztatja a gazdasági társaságban. Ha a társaság adósságait nem tudja kifizetni, a beltagok saját vagyonukkal is felelnek a tartozásokért. Emellett a társaság beltagjai a tagsági jogviszonyuk megszűnése után további 5 évig is felelősséggel tartoznak a társaság korábbi tartozásaiért.
Mivel a betéti társaság jogi személyiséggel rendelkezik, lehetőség van egyszerűsített cégeljárást választva az alapítást megkönnyíteni. Ebben az esetben a társasági szerződésben meghatározott képviselő jogosult a cég képviseletére. A beltagok közötti döntéshozatali folyamat általában egyszerűbb, de az egyes eseti kérdésekben a kültagok is szavazhatnak.
Összességében a betéti társaság alapítása Magyarországon számos előnnyel jár, például alacsonyabb törzstőke követelménnyel és egyszerűsített eljárással. Azonban a korlátlan felelősség jelentős kockázatot jelent a beltagok számára. A cégalapítás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy az általunk választott cégforma valóban megfelel-e az igényeinknek és céljainknak, és ha szükséges, szakértői tanácsot kérni a legmegfelelőbb döntés meghozatalához.
Segítségre van szüksége, netán könyvelőt keres? Keressen minket bizalommal!
