A 2024-es adójogszabály-változásokról szóló tervezetet a Pénzügyminisztérium 2023. október 18-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre. A törvényjavaslat az egyeztetést követően október 31-én került az Országgyűlés elé. A tervezet többek között a SZJA, előadóművészek és sportolók jövedelemszerzése, adóadminisztrációs változások, valamint a KIVA változásokat tartalmazza. Ezzel párhuzamosan közzétették a magyarországi globális minimumadó bevezetésének részletszabályait tartalmazó tervezetet is. Ez szintén számos adózási területet, úgy, mint a számvitelt, társasági adót, helyi iparűzési adót és szociális hozzájárulási adót érintő változásokat tartalmaz.
Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján 2024-ben várhatóan számos fontos adójogszabály-változás lép életbe Magyarországon. Ezeket foglaljuk össze alábbi cikkünkben.
Az adójogszabály-változások egyik fontos pontja a személyi jövedelemadót érinti. A tervezet szerint már nem minősülne egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye. Emellett az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is kiterjesztenék. Így egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügylet lenne, ha az nem adóegyezményes, de egy OECD országban működő befektetési szolgáltató közreműködésével valósulna meg.
Ezekre a módosításokra azért lesz szükség, mert megszűnik az amerikai-magyar kettős adóegyezmény. Az USA-ból származó tőkejövedelmekre vonatkozó, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre e nélkül pedig előnytelen szabályok vonatkoznának.
Az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnének. Ennek értelmében a magyar jogszabály alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illetné meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. Ez a változás azzal a céllal történik, hogy tisztázza és meghatározza az adózás helyét az ilyen tevékenységek kapcsán. Így elkerülhetővé válik az adóelkerülés lehetősége.
A tervezet alapján több további adójogszabály-változás is várható. Ezek közé tartozik a családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezményének, valamint a béren kívüli juttatások és bizonyos meghatározott juttatások adóadminisztrációjára vonatkozó szabályok megváltoztatása. Ezen kívül fontos kiemelni, hogy a tervezet szerint adómentessé válna a borásztól reprezentációs célra vásárolt bor juttatása is. Ez szintén jelentős változást jelentene az adózási gyakorlatban.
A tervezet szerint a kisvállalati adóval (KIVA) kapcsolatos szabályok is módosulnának. Ennek értelmében a KIVA-alanyiság megszűnne, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik. Ez a formaváltás pedig a formaváltás napját megelőző nappal lépne életbe. Ezen kívül, ha az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor az érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz tett bejelentéssel ismét választhatná a KIVA-alanyiságot, feltéve, hogy az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek teljesülnek.
A számvitelt és a társasági adót érintő jelentősebb változásokat nem az őszi adócsomag, hanem a globális minimumadó magyarországi bevezetésére vonatkozó részletes előírások és adótörvény módosítások tervezete tartalmazza. Ennek keretében a számviteli törvény bővülne a halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség meghatározásával és nyilvántartásával.
A társasági adóban új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezetnének be. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adóban a K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének és a helyi iparűzési adóban az adóalapot csökkentő K+F költségek körét szűkítenék azon személyek számára, akik az adóévre vonatkozóan a Tao tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét választották.
Az általános forgalmi adó területén jövőre speciális teljesítési hely szabályokat vezetnének be az online rendezvényekre és virtuális eseményekre vonatkozóan.
Az építési-szerelési szolgáltatások esetében, amelyek a belföldi fordított adózás alá tartoznak, az adóztatási feltételek egyes esetekben megfordulnának, vagyis a fordított adóztatást a szolgáltatást nyújtóra terhelnék, és a szolgáltatás igénybe vevőjét terhelő nyilatkozattételi kötelezettség kerülne bevezetésre. Az alanyi adómentesség szabályait kibővítenék, és az áfa bevallási tervezetet az adóhatóság általi kiajánlással (e-Áfa) összeállított verzióval együtt beépítenék a törvénybe.
A jövedéki adó területén a tervezet összehangolná az adófelfüggesztés keretében történő szállításra vonatkozó szabályokat az árutovábbítási szabályokkal.
A közműadókat kivezetnék, két lépésben: 2024. január 1-jétől nem lenne a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnne ez az adónem.
A tervezet alapján újabb országokkal kezdenének automatikus információcserét a pénzügyi számlákról, és az európai uniós vitarendezési eljárások részletszabályait is módosítanák.
Az adócsomag-tervezetben nincsenek intézkedések a jelenleg 0%-os reklámadóval kapcsolatban, így továbbra is kérdéses, mi lesz ennek az adónemnek a sorsa.
