Milyen terhei vannak egy átalányadozó egyéni válllakozónak?

2023. január 1-jétől a minimálbér összege a korábbi 200.000 forintról 232.000 forintra emelkedett havonta, a garantált bérminimum havi összege pedig a korábbi 260.000 forintról 296.400 forintra emelkedik. Ez a változás az átalányadozó egyéni vállalkozók adóterheire is hatással van.

Lássuk, milyen terheteket is fizet egy átalányadozó:

• személyi jövedelemadót (SZJA),
• társadalombiztosítási járulékot (TBJ),
• szociális hozzájárulási adót (SZOCHO),
• iparűzési adót (IPA),
• és persze kamarai hozzájárulási díjat kell befizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulék és szociális hozzájárulási kötelezettsége attól függ, hogy főállású, másodállású vagy pedig kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A járulékok általában a nyereség egy bizonyos százalékát viszik el (már amikor nincs megadva minimum összeg). Felmerülhet a kérdés, hogy az egyes járulékok összegét a bevétel mely részéből kell kiszámolni. Erről egy korábbi cikkünkben már írtunk.

Főállású átalányadozó

Társadalombiztosítási járulék

A főállású átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a TBJ 18,5 százalék, amelyet akkor is be kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó egyébként a személyi jövedelemadó tekintetében adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult, és adott esetben a jövedelem után ténylegesen nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

A TBJ-nek van egy minimum összege is, ami a minimálbér (vagy ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum) után kell megfizetni. Ez 2023-ban minimálbér esetén minimum 42.920 forint, garantált bérminimum esetében pedig 54.834 forint.

Szociális hozzájárulási adó

A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót az átalányban megállapított adóköteles jövedelem után kell megfizetnie, de havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százalékát. Ez 2023-ban minimálbér esetén minimum 33.930 forint, garantált bérminimum esetében pedig 43.349 forint.

A fentiek alapján a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor is kell TBJ-t és SzocHo-t fizetnie, amennyiben nincsen bevétele.

Személyi Jövedelem adó

A személyi jövedelemadót a ténylegesen elért jövedelem és nyereség után kell csak megfizetni. Ha nincs bevétel, nulla forint személyi jövedelemadóval lehet számolni. Ráadásul a SZJA-ra adómentesség érvényesíthető a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére (ez 2023-ban 1 392 000 forintot jelent). Tehát csak az e fölötti jövedelemből kell SZJA-t fizetnie egy vállalkozónak.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó egy opcionálisan beszedhető helyi adó, melyet a legtöbb magyar településen beszedik. A helyi iparűzési adó mértéke 0-2% kulcs között mozog. Az adóalapja a következő módon alakul:

• 12 millió Ft-os vállalkozói bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5 millió Ft, a fizetendő adó (2%) 50 ezer Ft
• 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6 millió Ft, a fizetendő adódó (2%) 120 ezer Ft,
• 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5 millió Ft, a fizetendő adó (2%) 170 ezer Ft; ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120 millió Ft-nál.

Kamarai hozzájárulási díj

A kamarai hozzájárulási díj jelenleg 5000 forint/év.

Mellékállásban tevékenykedő átalányadozó egyéni vállalkozó

A Tbj. és a Szocho tv. tekintetében a főfoglalkozásúnak nem minősülő (36 órát meghaladó munkaviszony melletti vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató), biztosított egyéni vállalkozó esetében nincs elvárt minimum járulék és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a kieső időre jutó arányosítás kérdése sem merül fel.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, ezért nem áll fenn járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége még akkor sem, ha a jövedelme az Szja tv. szerinti adómentes határt meghaladta.

A Tbj. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy a

• biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Saját jogú nyugdíjasnak pedig az a személy minősül, aki

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Az biztos, hogy nem egyszerű eligazodni az adózás labirintusában. De ezért vagyunk mi. Ha segítségre van szüksége vállalkozása adóügyeiben, keressen minket bizalommal!