Korábban már írtunk a június 6-án benyújtott T/4243. számú törvényjavaslatról a Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? és aMilyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? 2. rész című cikkeinkben. Ezt a törvényjavaslatot most elfogadták. Ezzel együtt pedig bevezettek néhány új szabályozást. Az elfogadott módosító csomag a helyi iparűzési adó, a gépjárműadó, a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás terén is tartalmaz jelentős változásokat.Külön említést érdemel a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a fémkereskedelem. Ez utóbbinál egy új rendelkezés került bevezetésre.
A helyi iparűzési adó egyszerűsített adóalap esetén történő adóelőleg meghatározásáról szóló rendelkezések lehetővé teszik a kisvállalkozók számára, hogy 2023. január 1-jétől különböző bevételi sávok alapján fix összegben állapítsák meg helyi iparűzési adóalapjukat. Az adóalap meghatározására vonatkozó szabályok már most is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az adóelőleg kiszámítására az átállás évében. Jelenlegi szabályok szerint azonban, ha egy kisvállalkozó az előző adóévben 25 millió forintot vagy annál nagyobb bevételt ért el, de az adóévben új telephelyet nyit vagy székhelyét áthelyezi egy másik önkormányzat illetékességi területére, akkor nincs kötelezettsége adóelőleget fizetni az új telephely önkormányzata felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezt a helyzetet rendezni fogja, mivel 2024. január 1-jétől az adóelőleget az alábbiak szerint kell meghatározni: az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira arányosítani kell a legmagasabb, azaz 8,5 millió forintos fix összegű adóalapot, majd az önkormányzat által meghatározott adómértékkel szorozni.
Jelenlegi szabályok szerint, ha egy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel, akkor megszűnik az iparűzési adóalanyisága, mivel ilyenkor valójában nem végez vállalkozási tevékenységet. Azonban a törvénymódosítás értelmében azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül összefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetik, továbbra is adóalanyok maradnak, így mentesülnek az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs teendőktől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).
Az elfogadott törvény értelmében, ahol egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetnek, az addig befolyt ellenérték a tevékenység megkezdése előtti napokra vonatkozóan vállalkozói bevételnek minősül. A szüneteltetés megkezdése után viszont az addig végzett tevékenységhez kapcsolódóan igazoltan felmerült kiadások elszámolható vállalkozói költségnek minősülnek a tevékenység megkezdése előtti napokra. Ennek eredményeképpen, 2024. január 1-jét követően a törvény előírja, hogy a szüneteltetés ideje alatt befolyt bevételeket és felmerült kiadásokat az általános szabályok szerint kell elszámolni az év folyamán.
Az egyéni vállalkozások esetében a törvény a fentieken kívül pontosítja a biztosítás szüneteltetése során szerzett jövedelemre vonatkozó szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt, de a szüneteltetést megelőzően szerzett vállalkozói jövedelemre is alkalmazni kell a társadalombiztosítási törvény általános szabályait. Ennek értelmében a biztosítás szüneteltetése alatt, a szüneteltetést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján szerzett jövedelmet a szüneteltetés kezdetét megelőző napon szerzett jövedelemként kell figyelembe venni.
Az egyéni vállalkozás szüneteltetésével kapcsolatban a szociális hozzájárulási adót érintő törvény módosítása szerint a társadalombiztosítási törvény vonatkozásában is alkalmazandó szabály, hogy az egyéni vállalkozás szüneteltetése alóli járulékmentesség csak teljes naptári hónapra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a járulékot teljes hónapra kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap teljes időtartamában szüneteltette.
Ezeket a rendelkezéseket először a 2023. december 31. után megkezdett szüneteltetések esetében kell alkalmazni.
Az elfogadott törvény pontosítja a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos kifizetőtől történő bevételszerzést, ami hatással van az adóalanyiság megszűnésére.Az új törvény kizárólag a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevételt veszi figyelembe az adóalanyiság megszűnése szempontjából. Más típusú jövedelmek, mint például a tőkejövedelem, nem érintik az adóalanyiságot. Tehát csak a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését. Ezzel tisztázódik, hogy az adóalanyiság nem szűnik meg olyan bevétel esetén, amely tőkejövedelemként kerül kifizetésre.
Ugyanakkor továbbra sem változik az a szabály, miszerint az adóalanyiságot nem veszíti el az a személy, akinek a bevételét a taxis személyszállítással kapcsolatosan szerezte, a TESZOR'15 49.32.11 szerint.
Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől pontosítja, hogy a kisadózó az adóalanyiságát az adott hónap azon utolsó napjával veszíti el, amelyben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Amennyiben a fent említett okok miatt megszűnik a kisadózó adóalanyisága, a kisadózónak kötelessége bejelenteni ezt az állami adóhatósághoz. A bejelentést a tárgyhónapot követő 15 napon belül kell teljesíteni. A törvény értelmében, amikor megszűnik a főállású kisadózói minősítés, az adóhatóság határozattal állapítja meg a kisadózó adóalanyiságának megszűnését, még akkor is, ha az adózó nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, vagy helytelenül jelöli meg az adóalanyiság megszűnésének időpontját a bejelentésében.
Az elfogadott törvény számos változtatást hoz a jövedéki adó területén. Az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adómértékei lényegében nem változnak, míg az üzemanyagok (benzin, petróleum, gázolaj) esetében jelentős adóemelés történik.
A benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója ebben az esetben 124,2 forintról 152,55 forintra nő. A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, abban az esetben a benzin jövedéki adója forintról 157,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója129,2-ről 157,55 forintra emelkedik, a gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén a jövedéki adója 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra nő literenként.
A fűtőolaj esetében bevezetnek egy állandó jövedéki adómértéket, amely 5,375 forint/kilogramm lesz, ha tüzelőanyagként történő felhasználásról van szó. Ha üzemanyagként értékesítik, akkor az adómérték változatlan marad, 116 forint/kilogramm.
Az LPG (folyékony gáz) esetében közúti járművek üzemanyagaként történő felhasználásnál az adómérték 95,8 forint/kilogramm marad, míg egyéb motorikus célokra történő értékesítésnél az emelt adómérték lesz érvényes, 14,685 forint/kilogramm helyett. Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználás esetén az adómentesség továbbra is fennmarad.
A földgáz közúti járművek üzemanyagaként történő értékesítése esetén a jövedéki adómérték normál köbméterenként 32 forint lesz, míg egyéb célra történő felhasználásnál kilowattóránként 0,3492 forintban állandósul. A veszélyhelyzet idején bevezetett emelt adómérték továbbra is érvényes lesz a villamos energia (megawattóránként 358,5 forint) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében.
A kereskedelmi gázolaj vásárlásakor a visszaigényelhető adó mértéke literenként 3,5 forintról 2,5 forintra csökken, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra, attól függően, hogy milyen mértékű jövedéki adó került felszámításra. A mezőgazdasági termelők adóterhe változatlan szinten marad, de a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra emelkedik az évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj esetében, illetve 83,5%-ról 87%-ra az ennél nagyobb mennyiség esetében.
A gépjárműadóval kapcsolatos 2024. január 1-jén életbe lévő törvénymódosítás szerint az adót egy összegben kell megfizetni minden év április 15-ig. A magánszemélyek részére lehetőség nyílik az öt havi részletfizetési engedély kérelmezésére.
Az adómentességek körét bővítik. A gépjárműadó fizetése alól mentességet kapnak az egyesületek, alapítványok és köztestületek is. Továbbá az üzembentartók is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző évben.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvénymódosítások érintik a családi adókedvezményt, a 30 év alatti anyák kedvezményét, valamint a munkába járás támogatását is érinti.
A családi adókedvezmény esetében az elfogadott törvényi szintre emeli a jogosultságot a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottra vonatkozóan. Ha egy magánszemély tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről gondoskodik, akkor a családi adókedvezményt havonta és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe. Ez a változtatás 2023. augusztus 1-jétől lép életbe. A módosítás lehetővé teszi, hogy a családi pótlékra jogosult magánszemélyek és a velük együtt élő magánszemélyek megváltoztassák az adóbevallásban a kedvezmény igénybevételére vonatkozó választásukat. Emellett a családi kedvezményhez kapcsolódó nyilatkozat adattartalmát is kiegészítik, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többletkedvezményét figyelembe vehessék.
A 30 év alatti anyák adókedvezménye is törvényi szintre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik még nem töltötték be a 30. életévüket és gyermeket vállalnak, jogosultak erre a kedvezményre. A kedvezmény akkor kezdődik, amikor a nő jogosulttá válik a családi kedvezményre, tehát amikor terhes, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke van. A 30 év alatti anyák a kedvezményt alkalmazhatják a külön meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmeikre. A kedvezmény összege legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető, amely 2023-ban havi 499 952 forint. A jogosultsági hónapot úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik azt a hónapot, amikor a 30 év alatti anya jogosultsága megkezdődik, de legkorábban a 25. életév betöltését követő hónapot. A kedvezmény legfeljebb az év utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amikor a 30. életév betöltése megtörténik.
A módosítás 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli azt a szabályt, amely már érvényben van a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján. Ennek értelmében a munkába járás céljából nyújtott költségtérítésnél a kilométerenkénti összeg emelkedik 15 forintról 30 forintra.
Az adózási kérdések bonyolultak lehetnek, és a jogszabályok értelmezése szakértelmet és naprakész tudást igényel. Ezért mindenképpen érdemes konzultálni egy szakemberrel, hogy biztosítsuk az adóügyeink megfelelő kezelését és a jogszabályoknak való megfelelést.
A LogikaPro Kft. szakértő csapattal és tapasztalt könyvelőkkel áll rendelkezésére. Célunk, hogy segítsünk ügyfeleinknek megérteni és hatékonyan kezelni az adózási kötelezettségeket, valamint biztosítsuk a pontos és időben történő könyvelést.Bízunk benne, hogy Önnek is segíthetünk az adózási teher csökkentésében, az adókedvezmények kihasználásában és a hatékony könyvelési gyakorlatokban.
Ha úgy érzi, szüksége van megbízható és tapasztalt szakemberek segítségére az adózási és könyvelési területen, lépjen velünk kapcsolatba még ma, és mi segítünk!
