Naprakész szaktudásunkkal kívánunk hozzájárulni ügyfeleink sikeréhez és eredményes működéséhez.
• számviteli bizonylatok, gazdasági események teljeskörű könyvelése
• az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott bevallások elkészítése, beadása
• kötelező statisztikák összeállítása, elküldése
• éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló összeállítása, közreműködés a társaság könyvvizsgálóival
• egyéb különleges esetek: végelszámolási időszak könyvvitele, átalakulások könyvelése
• kimenő számlák elkészítése ügyfeleink meghatalmazása és adatszolgáltatása alapján
• banki átutalások rögzítése az online utalási rendszerekben
• adózási tanácsadás induló vállalkozások részére
• tanácsadás helyi adókkal kapcsolatban
• ügyintézés az adóhatóságoknál
• adóhatóságokkal történő egyeztetések lebonyolítása• korábban hibásan beadott bevallások javítása, önellenőrzése
• számviteli tanácsadás
• üzletviteli tanácsadás
• könyvelés ellenőrzés (független, szakmai vélemény)
Gazdasági társaságot alapítanikizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák. Ebből a betéti társaság alapításáról már írtunk a „Cégalapítás Magyarországon: a betéti társaság (Bt) alapítása” című cikkünkben.
Mostani cikkünkben egy Részvénytársaság alapításáról lesz szó. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a gazdasági formának? Egyáltalán érdemes-e ebben a formában gondolkodnunk? Mindjárt kiderül.
A Részvénytársaság (Rt) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, a részvényes kötelezettsége pedig a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
Harészvénytársaságot szeretnénk alapítani, különböző formákból választhatunk. Ilyen az európai részvénytársaság, az egyszemélyes részvénytársaság, a többszemélyes részvénytársaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) és a zártkörű részvénytársaság (Zrt).
Az európai részvénytársaság lehetőséget biztosít arra, hogy egy vállalkozás tevékenységét több európai országban is folytassa az érvényes szabályok betartásával. Ennek előnye, hogy könnyebb terjeszkedést és határokon átnyúló üzleti tevékenységet tesz lehetővé ugyanazon márkanév alatt több országban anélkül, hogy külön leányvállalatokat kellene létrehozni. Ráadásul az európai részvénytársaság székhelye áthelyezhető egy másik EU-s országba, ami nagyobb mobilitást biztosít az európai piacon. Az alkalmazottak is könnyebben intézhetik a vállalat ügyeit más tagországokban.
Az európai részvénytársaság létrehozásának feltételei közé tartozik, hogy a bejegyzett iroda és a központi iroda ugyanabban az EU-s országban legyen, a vállalkozásnak több EU-s országban is jelen kell lennie, vagy a kapcsolt cégeknek legalább két EU-s ország joghatósága alá kell tartozniuk. A minimális jegyzett tőke legalább 120 000 € kell, hogy legyen, az alkalmazottak részvétele a vállalat szervezeti szerveiben pedig közösen kerül eldöntésre.
Az egyszemélyes részvénytársaság esetében egyetlen személy az egyedüli részvényes és tulajdonos. Ez alakulhat úgy, hogy a társaságot eredetileg egyetlen személy alapította, és minden részvény az övé, vagy később vált az összes részvény tulajdonosává, például más részvények vásárlásával. Az egyszemélyes részvénytársaság lényegében ugyanaz, mint a hagyományos, több részvényessel rendelkező részvénytársaság.
A nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) olyan részvénytársaság, amelynek részvényei tőzsdére vannak bevezetve, így bárki számára szabadon elérhetőek.
A zártkörű részvénytársaság (Zrt) esetében a részvények nincsenek bevezetve a tőzsdére, így zártkörű működést valósít meg.
Az alapítónak meg kell határoznia, hogy nyílt – vagy zárt részvénytársaságot kíván alapítani.
Zártkörű részvénytársaságalapítás esetén az alapítók vállalnak kötelezettséget arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság összes részvényét átveszik.
A nyilvánosan működő részvénytársaság (NyRt.) nyilvános eljárás, vagyis részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítóknak a sikeres részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül meg kell tartaniuk az alakuló közgyűlést. Az osztalékra jogosult részvényes az, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, hacsak az alapszabály nem határoz meg eltérő időpontot.
Az alapításhoz szükséges dokumentumok közé tartozik az alapszabály (részvénytársaság esetén), a cégbíróságnak benyújtott kérelem, aláírásminták, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás és egyéb szükséges dokumentumok. Egyszemélyes részvénytársaság esetén az alapító okirat is szükséges lehet.
Az alapszabály tartalmát jogszabály írja elő és az alábbiak kerülnek lefektetésre:
Az alaptőke a részvénytársaságoknál a társaság kezdeti pénzügyi forrásátjelenti. A részvény pedig olyan értékpapír, amely a kibocsátó részvénytársaságban való tagsági jogokat reprezentálja. Névre szóló, névértékkel rendelkező és forgalomképes. Az Rt létrehozásához először az alapítóknak meg kell határozniuk az alaptőke összegét és az alapítás során kibocsátandó részvények mennyiségét, névértékét vagy kibocsátási értékét.
A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje legalább húszmillió forint, míg a zártkörű részvénytársaság alaptőkéje legalább öt millió forintnak kell lennie.Az alapítás során mind a pénzbeli, mind a nem pénzbeli hozzájárulásokat szükséges rögzíteni az alapszabályban. A pénzbeli hozzájárulások legalább negyedét be kell fizetni az alapítás során, míg a nem pénzbeli hozzájárulásokat csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha azok elérnék az alaptőke negyedét. Ha nem pénzbeli hozzájárulást szeretnénk szolgáltatni, akkor az alapító okirathoz csatolni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ebben a jelentésben szerepelnie kell a nem pénzbeli hozzájárulás leírásának és értékelésének. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog lehet, például szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, vagy akár az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés.
A részvénytársaság alapítását a szerződés megkötését követő 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság az előírt mellékletekkel ellátott cégbejegyzési kérelem alapján veszi nyilvántartásba a céget.A cégbejegyzés menete elektronikus úton történik. A jogi képviselet, azaz egy ügyvéd közreműködése kötelező a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokban. Az elkészült létesítő okiratot és a szükséges dokumentumokat (pl. aláírásminta, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás stb.) ugyanis az ügyvéd elektronikus úton továbbítja a cégbíróság felé.
Részvénytársaság esetén van lehetőség egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra is, amennyiben megfelelően kitöltjük a cég létesítő okiratának szerződésmintáját. Ebben az esetben a cégbíróság a kérelem benyújtását követően 1 munkanapon belül dönt a társaság bejegyzéséről vagy elutasításáról. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban nincs lehetőség hiánypótlásra, de ha a kérelmet elutasítják, a dokumentumok és illetékek újra felhasználhatók.
Ha nem z egyszerűsített cégbejegyzési eljárást választják, a normál cégeljárás hosszabb és drágább lehet. Ebben az esetben a cég bejegyzése 15 munkanapon belül történik meg. Az előnye az, hogy a létesítő okirat egyedi igényeknek megfelelően készül, nem pedig egy általános minta alapján.
Az Rt. előtársaságként is működhet a cégbejegyzésig, ami azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet folytathat, kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket.
Ezenkívül szükséges bankszerződést kötni és bankszámlát nyitni, valamint be kell jelenteni a tevékenységet a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak)és a helyi önkormányzat adóhatóságának. Ezek a lépések az üzleti tevékenység jogilag való megkezdéséhez és megfelelő adminisztrációjához szükségesek.
A zártkörű részvénytársaság normál eljárásában 100.000 Ft illeték fizetendő, plusz 5.000 Ft közzétételi díj. Az egyszerűsített eljárásban pedig 50.000 Ft illeték szükséges.
Ezen felül felmerülhet külföldi jogi személyek cégkivonatainak hiteles fordításának költsége is.
Ezek a díjak és költségek részei az alapítási folyamatnak, és fontosak a részvénytársaság bejegyzésének és működésének megkezdéséhez.
Az Rt. alapítása számos előnnyel jár. Például, az Rt-vé válás lehetővé teszi a vállalkozásoknak a könnyebb terjeszkedést és határon túli üzletek lebonyolítását az EU-n belül egy márkanév alatt, külön leányvállalatok létrehozása nélkül. Az egyszemélyes Rt létrehozása esetén egy személy által tulajdonolt vállalkozás jön létre, ami lehetőséget nyújt az egyszerűsített döntéshozatalra és magasabb fokú kontrollra.
Az Rt alapítása azonban nem teljesen kockázatmentes. Az alapítás során magas költségek merülhetnek fel, beleértve az ügyvédi munkadíjat és az eljárási illetéket. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéjének minimális összege pedig 20 millió forint, ami korlátozhatja a kisebb vállalkozások bejutását a tőzsdére. Ezen felül az alapítóknak vállalniuk kell, hogy az általuk vállalt részvényeket teljes egészében átveszik.
Nem egyszerű a cégalapítás és cégvezetés Magyarországon. De mi itt vagyunk, hogy segítsünk. Ha könyvelőre van szükség, vagy elveszett az adóügyekben, keressen minket bizalommal, mi segítünk!
z, Magyarországon céget alapítani sokféleképpen lehet. Arról, hogy hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást, már írtunk „Hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást?” című cikkünkben. Csakhogy nem mindig a legegyszerűbb út a legjobb. Magyarországon ma különböző gazdasági társasági formák között válogathatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt végleges döntést hozunk. Nem árt alaposan átgondolni, hogy az általunk folytatni kívánt tevékenységhez melyik cégforma illik a legjobban, illetve milyen teendőink vannak cégalapítás esetén. Az alábbiakban a betéti társaság alapítására vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük, a későbbiekben pedig ismertetjük többek között a korlátolt felelősségű -, valamint a részvénytársaságok legfontosabb szabályait.
A betéti társaság egy olyan vállalkozási forma, ahol a tagokat beltagokra és kültagokra osztjuk. A beltagok teljes mértékben felelősek a társaság kötelezettségeiért, még akkor is, ha a társasági vagyon nem fedezi azokat. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság olyan kötelezettséget vállal, amit nem tud kifizetni, a beltag saját vagyonával is felel a tartozásért. Ezzel szemben a kültagoknak nincs felelősségük a társaság tartozásaiért, csak azt kell teljesíteniük, amit a társasági szerződésben vállaltak.
A betéti társaság alapítása rugalmas és könnyen megvalósítható folyamat. Az egyik jelentős előnye, hogy nincs kötelező tőkeminimum, ami lehetővé teszi a cégalapítást akár alacsonyabb összegű vagyoni hozzájárulással is. Míg más társasági formákhoz, például a korlátolt felelősségű társasághoz (Kft.) 3 millió forint törzstőke szükséges, a betéti társaság esetében akár már 100.000 Ft vagy ennél kevesebb összegű vagyonnal is megalapítható.
Az alapítóknak ezen kívül meg kell határozniuk, hogy kik lesznek a beltagok és kültagok, valamint milyen vagyoni hozzájárulást fognak nyújtani az alapításhoz. Ahogy már írtuk, a beltagok felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyenlő a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. Ezzel szemben a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjéig köteles, és általában nem felel a társaság kötelezettségeiért. Az ügyvezető pozíciót csak a társaság beltagja töltheti be.
A társaság ezen kívül képviselőket választ, és általában a beltagok hozzák a döntéseket. Azonban a rendes tevékenységhez nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és veszteség a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában oszlik meg, bár az alapítók másképp is szabályozhatják ezt a cégalapításkor. Ezt írásban rögzíteni kell.
A székhely és a tevékenységi kör meghatározása is fontos lépés az alapítás előtt. Ahhoz, hogy hogy egy ingatlant székhelyül választhassunk, jogcímet kell biztosítani annak használatára, így tudjuk székhelyként megjelölni.
A tevékenységi kör meghatározásánál a hivatalos osztályozási rendszer szerint kell eljárni, és a TEÁOR kódok segítségével könnyedén be lehet sorolni a tervezett tevékenységet.
Az alapítóknak el kell dönteniük, hol legyen a betéti társaság székhelye. Fontos jogcímet biztosítani az ingatlan használatára, amit székhelyként kívánnak megjelölni. Ebben az ingatlanban működik majd a vállalkozás, és itt kezelik a hivatalos leveleket és dokumentumokat.
Az alapítóknak meg kell határozniuk, milyen gazdasági tevékenységekben szeretnének tevékenykedni a betéti társaság keretein belül. Ehhez ki kell választaniuk a megfelelő TEÁOR kódokat, amelyek pontosan leírják a tervezett tevékenységeket. A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése, melyeket a KSH honlapján találhatunk meg (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is találhatunk, amely egyszerűsíti a besorolást.
Az alapítás teljes folyamata magában foglalja az ügyvédi közreműködést is, hiszen az ügyvéd elkészíti a szükséges dokumentumokat, beleértve a társasági szerződést is, amelyről már írtunk korábbi cikkünkben. Ebben a szerződésben rögzítik a székhelyet és a vállalkozás tevékenységi körét is, amelyek fontos elemei a betéti társaság létrehozásának. Ezután a cégalapítási folyamat során a társasági szerződés és a többi dokumentum benyújtása a cégbírósághoz következik. Az egyszerűsített cégeljárást választva a cégbíróság a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül dönt, így a cégalapítás viszonylag gyorsan lezajlik.
Fontos tudni, hogy a betéti társaság alapítása nem mentes a hátrányoktól. A legjelentősebb hátrány a korlátlan felelősség, amely a társaság beltagjait terheli, ahogy azt fentebb már említettük. Gyakorlati szempontból a beltag saját teljes vagyonát is kockáztatja a gazdasági társaságban. Ha a társaság adósságait nem tudja kifizetni, a beltagok saját vagyonukkal is felelnek a tartozásokért. Emellett a társaság beltagjai a tagsági jogviszonyuk megszűnése után további 5 évig is felelősséggel tartoznak a társaság korábbi tartozásaiért.
Mivel a betéti társaság jogi személyiséggel rendelkezik, lehetőség van egyszerűsített cégeljárást választva az alapítást megkönnyíteni. Ebben az esetben a társasági szerződésben meghatározott képviselő jogosult a cég képviseletére. A beltagok közötti döntéshozatali folyamat általában egyszerűbb, de az egyes eseti kérdésekben a kültagok is szavazhatnak.
Összességében a betéti társaság alapítása Magyarországon számos előnnyel jár, például alacsonyabb törzstőke követelménnyel és egyszerűsített eljárással. Azonban a korlátlan felelősség jelentős kockázatot jelent a beltagok számára. A cégalapítás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy az általunk választott cégforma valóban megfelel-e az igényeinknek és céljainknak, és ha szükséges, szakértői tanácsot kérni a legmegfelelőbb döntés meghozatalához.
Segítségre van szüksége, netán könyvelőt keres? Keressen minket bizalommal!
A „Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?” című cikkünkben arról már írtunk, a gazdasági társaság alapításának egyik legfőbb eleme a társasági szerződés. Mostani cikkünkben arra térünk ki, hogy pontosan miket is kell tartalmaznia a társasági szerződésnek.
Kötelező elemek, tehát amiknek mindenképpen szerepelniük kell egy társasági szerződésben:
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, és legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó a cég azonosítását hívatott elősegíteni. Ez az a szó, ami a cégnévben első helyen áll, lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés, vagy akár mozaikszó is. A vezérszót minden esetben latin betűkkel kell feltüntetni. Ezen kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidíteni a cégnévben csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál rövidíthetünk.
Cégnév esetén arra is nagyon kell figyelnünk, hogy jól megkülönböztethető legyen a név más cégek nevétől.A teljesen ugyanolyan cégnév mellett ugyanis a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét, amennyiben nem elég egyértelmű a különbség két nagyon hasonló nevű cégnél.
Ezen kívül vannak még kötelező elemek a cégnévben, például a cégforma (Kft., Bt., Zrt., Nyrt., Kkt.,) meghatározása. Ha pedig cégbejegyzési eljárás alatt van a cég, akkor a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni.
Székhely: a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnünk.
Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni. Ha cégünk telephellyel vagy fiókteleppel is rendelkezik, azt is fel kell tüntetnünk a cégjegyzékben.
Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.
Fióktelep: a cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye
A cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, ezért a bejegyzési kérelem mellékleteként a tulajdoni lapot is csatolnunk kell.
A gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.
A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) alapján kell meghatároznunk.
A társaság induló vagyona, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összessége. Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 3 millió forint, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió forint.
Cégjegyzés alatt azt az aláírást értjük, amellyel az arra jogosultak a gazdasági társaság nevében aláírhatják írásbeli nyilatkozataikat, méghozzá a törvényben előírt módon. Az aláírt dokumentumokat elektronikus úton a cégbejegyzési kérelemmel és az illetékbefizetési igazolással együtt kell elküldeni az illetékes Cégbíróság részére. Az elektronikus aktát az eljáró ügyvédi iroda digitális aláírással látja el.
Cégjegyzésre jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.
A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.
Ha pedig már megvan a cég, és szüksége van egy jó könyvelőre, netán tanács kellene, hogyan lehet cége eredményesebb, kérjen ajánlatot tőlünk!
