Gazdasági társaságot alapítanikizárólag a törvény négy meghatározott formájában lehet, amelyek a következők: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és az egyéb, a jogszabályokban rögzített formák. Ebből a betéti társaság alapításáról már írtunk a „Cégalapítás Magyarországon: a betéti társaság (Bt) alapítása” című cikkünkben.
Mostani cikkünkben egy Részvénytársaság alapításáról lesz szó. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a gazdasági formának? Egyáltalán érdemes-e ebben a formában gondolkodnunk? Mindjárt kiderül.
A Részvénytársaság (Rt) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, a részvényes kötelezettsége pedig a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
Harészvénytársaságot szeretnénk alapítani, különböző formákból választhatunk. Ilyen az európai részvénytársaság, az egyszemélyes részvénytársaság, a többszemélyes részvénytársaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) és a zártkörű részvénytársaság (Zrt).
Az európai részvénytársaság lehetőséget biztosít arra, hogy egy vállalkozás tevékenységét több európai országban is folytassa az érvényes szabályok betartásával. Ennek előnye, hogy könnyebb terjeszkedést és határokon átnyúló üzleti tevékenységet tesz lehetővé ugyanazon márkanév alatt több országban anélkül, hogy külön leányvállalatokat kellene létrehozni. Ráadásul az európai részvénytársaság székhelye áthelyezhető egy másik EU-s országba, ami nagyobb mobilitást biztosít az európai piacon. Az alkalmazottak is könnyebben intézhetik a vállalat ügyeit más tagországokban.
Az európai részvénytársaság létrehozásának feltételei közé tartozik, hogy a bejegyzett iroda és a központi iroda ugyanabban az EU-s országban legyen, a vállalkozásnak több EU-s országban is jelen kell lennie, vagy a kapcsolt cégeknek legalább két EU-s ország joghatósága alá kell tartozniuk. A minimális jegyzett tőke legalább 120 000 € kell, hogy legyen, az alkalmazottak részvétele a vállalat szervezeti szerveiben pedig közösen kerül eldöntésre.
Az egyszemélyes részvénytársaság esetében egyetlen személy az egyedüli részvényes és tulajdonos. Ez alakulhat úgy, hogy a társaságot eredetileg egyetlen személy alapította, és minden részvény az övé, vagy később vált az összes részvény tulajdonosává, például más részvények vásárlásával. Az egyszemélyes részvénytársaság lényegében ugyanaz, mint a hagyományos, több részvényessel rendelkező részvénytársaság.
A nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt) olyan részvénytársaság, amelynek részvényei tőzsdére vannak bevezetve, így bárki számára szabadon elérhetőek.
A zártkörű részvénytársaság (Zrt) esetében a részvények nincsenek bevezetve a tőzsdére, így zártkörű működést valósít meg.
Az alapítónak meg kell határoznia, hogy nyílt – vagy zárt részvénytársaságot kíván alapítani.
Zártkörű részvénytársaságalapítás esetén az alapítók vállalnak kötelezettséget arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság összes részvényét átveszik.
A nyilvánosan működő részvénytársaság (NyRt.) nyilvános eljárás, vagyis részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítóknak a sikeres részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül meg kell tartaniuk az alakuló közgyűlést. Az osztalékra jogosult részvényes az, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, hacsak az alapszabály nem határoz meg eltérő időpontot.
Az alapításhoz szükséges dokumentumok közé tartozik az alapszabály (részvénytársaság esetén), a cégbíróságnak benyújtott kérelem, aláírásminták, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás és egyéb szükséges dokumentumok. Egyszemélyes részvénytársaság esetén az alapító okirat is szükséges lehet.
Az alapszabály tartalmát jogszabály írja elő és az alábbiak kerülnek lefektetésre:
Az alaptőke a részvénytársaságoknál a társaság kezdeti pénzügyi forrásátjelenti. A részvény pedig olyan értékpapír, amely a kibocsátó részvénytársaságban való tagsági jogokat reprezentálja. Névre szóló, névértékkel rendelkező és forgalomképes. Az Rt létrehozásához először az alapítóknak meg kell határozniuk az alaptőke összegét és az alapítás során kibocsátandó részvények mennyiségét, névértékét vagy kibocsátási értékét.
A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje legalább húszmillió forint, míg a zártkörű részvénytársaság alaptőkéje legalább öt millió forintnak kell lennie.Az alapítás során mind a pénzbeli, mind a nem pénzbeli hozzájárulásokat szükséges rögzíteni az alapszabályban. A pénzbeli hozzájárulások legalább negyedét be kell fizetni az alapítás során, míg a nem pénzbeli hozzájárulásokat csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha azok elérnék az alaptőke negyedét. Ha nem pénzbeli hozzájárulást szeretnénk szolgáltatni, akkor az alapító okirathoz csatolni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ebben a jelentésben szerepelnie kell a nem pénzbeli hozzájárulás leírásának és értékelésének. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog lehet, például szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, vagy akár az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés.
A részvénytársaság alapítását a szerződés megkötését követő 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság az előírt mellékletekkel ellátott cégbejegyzési kérelem alapján veszi nyilvántartásba a céget.A cégbejegyzés menete elektronikus úton történik. A jogi képviselet, azaz egy ügyvéd közreműködése kötelező a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokban. Az elkészült létesítő okiratot és a szükséges dokumentumokat (pl. aláírásminta, nyilatkozatok, ügyvédi meghatalmazás stb.) ugyanis az ügyvéd elektronikus úton továbbítja a cégbíróság felé.
Részvénytársaság esetén van lehetőség egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra is, amennyiben megfelelően kitöltjük a cég létesítő okiratának szerződésmintáját. Ebben az esetben a cégbíróság a kérelem benyújtását követően 1 munkanapon belül dönt a társaság bejegyzéséről vagy elutasításáról. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban nincs lehetőség hiánypótlásra, de ha a kérelmet elutasítják, a dokumentumok és illetékek újra felhasználhatók.
Ha nem z egyszerűsített cégbejegyzési eljárást választják, a normál cégeljárás hosszabb és drágább lehet. Ebben az esetben a cég bejegyzése 15 munkanapon belül történik meg. Az előnye az, hogy a létesítő okirat egyedi igényeknek megfelelően készül, nem pedig egy általános minta alapján.
Az Rt. előtársaságként is működhet a cégbejegyzésig, ami azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet folytathat, kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket.
Ezenkívül szükséges bankszerződést kötni és bankszámlát nyitni, valamint be kell jelenteni a tevékenységet a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak)és a helyi önkormányzat adóhatóságának. Ezek a lépések az üzleti tevékenység jogilag való megkezdéséhez és megfelelő adminisztrációjához szükségesek.
A zártkörű részvénytársaság normál eljárásában 100.000 Ft illeték fizetendő, plusz 5.000 Ft közzétételi díj. Az egyszerűsített eljárásban pedig 50.000 Ft illeték szükséges.
Ezen felül felmerülhet külföldi jogi személyek cégkivonatainak hiteles fordításának költsége is.
Ezek a díjak és költségek részei az alapítási folyamatnak, és fontosak a részvénytársaság bejegyzésének és működésének megkezdéséhez.
Az Rt. alapítása számos előnnyel jár. Például, az Rt-vé válás lehetővé teszi a vállalkozásoknak a könnyebb terjeszkedést és határon túli üzletek lebonyolítását az EU-n belül egy márkanév alatt, külön leányvállalatok létrehozása nélkül. Az egyszemélyes Rt létrehozása esetén egy személy által tulajdonolt vállalkozás jön létre, ami lehetőséget nyújt az egyszerűsített döntéshozatalra és magasabb fokú kontrollra.
Az Rt alapítása azonban nem teljesen kockázatmentes. Az alapítás során magas költségek merülhetnek fel, beleértve az ügyvédi munkadíjat és az eljárási illetéket. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéjének minimális összege pedig 20 millió forint, ami korlátozhatja a kisebb vállalkozások bejutását a tőzsdére. Ezen felül az alapítóknak vállalniuk kell, hogy az általuk vállalt részvényeket teljes egészében átveszik.
Nem egyszerű a cégalapítás és cégvezetés Magyarországon. De mi itt vagyunk, hogy segítsünk. Ha könyvelőre van szükség, vagy elveszett az adóügyekben, keressen minket bizalommal, mi segítünk!
z, Magyarországon céget alapítani sokféleképpen lehet. Arról, hogy hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást, már írtunk „Hogyan alapítsunk egyéni vállalkozást?” című cikkünkben. Csakhogy nem mindig a legegyszerűbb út a legjobb. Magyarországon ma különböző gazdasági társasági formák között válogathatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt végleges döntést hozunk. Nem árt alaposan átgondolni, hogy az általunk folytatni kívánt tevékenységhez melyik cégforma illik a legjobban, illetve milyen teendőink vannak cégalapítás esetén. Az alábbiakban a betéti társaság alapítására vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük, a későbbiekben pedig ismertetjük többek között a korlátolt felelősségű -, valamint a részvénytársaságok legfontosabb szabályait.
A betéti társaság egy olyan vállalkozási forma, ahol a tagokat beltagokra és kültagokra osztjuk. A beltagok teljes mértékben felelősek a társaság kötelezettségeiért, még akkor is, ha a társasági vagyon nem fedezi azokat. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság olyan kötelezettséget vállal, amit nem tud kifizetni, a beltag saját vagyonával is felel a tartozásért. Ezzel szemben a kültagoknak nincs felelősségük a társaság tartozásaiért, csak azt kell teljesíteniük, amit a társasági szerződésben vállaltak.
A betéti társaság alapítása rugalmas és könnyen megvalósítható folyamat. Az egyik jelentős előnye, hogy nincs kötelező tőkeminimum, ami lehetővé teszi a cégalapítást akár alacsonyabb összegű vagyoni hozzájárulással is. Míg más társasági formákhoz, például a korlátolt felelősségű társasághoz (Kft.) 3 millió forint törzstőke szükséges, a betéti társaság esetében akár már 100.000 Ft vagy ennél kevesebb összegű vagyonnal is megalapítható.
Az alapítóknak ezen kívül meg kell határozniuk, hogy kik lesznek a beltagok és kültagok, valamint milyen vagyoni hozzájárulást fognak nyújtani az alapításhoz. Ahogy már írtuk, a beltagok felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyenlő a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. Ezzel szemben a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjéig köteles, és általában nem felel a társaság kötelezettségeiért. Az ügyvezető pozíciót csak a társaság beltagja töltheti be.
A társaság ezen kívül képviselőket választ, és általában a beltagok hozzák a döntéseket. Azonban a rendes tevékenységhez nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és veszteség a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában oszlik meg, bár az alapítók másképp is szabályozhatják ezt a cégalapításkor. Ezt írásban rögzíteni kell.
A székhely és a tevékenységi kör meghatározása is fontos lépés az alapítás előtt. Ahhoz, hogy hogy egy ingatlant székhelyül választhassunk, jogcímet kell biztosítani annak használatára, így tudjuk székhelyként megjelölni.
A tevékenységi kör meghatározásánál a hivatalos osztályozási rendszer szerint kell eljárni, és a TEÁOR kódok segítségével könnyedén be lehet sorolni a tervezett tevékenységet.
Az alapítóknak el kell dönteniük, hol legyen a betéti társaság székhelye. Fontos jogcímet biztosítani az ingatlan használatára, amit székhelyként kívánnak megjelölni. Ebben az ingatlanban működik majd a vállalkozás, és itt kezelik a hivatalos leveleket és dokumentumokat.
Az alapítóknak meg kell határozniuk, milyen gazdasági tevékenységekben szeretnének tevékenykedni a betéti társaság keretein belül. Ehhez ki kell választaniuk a megfelelő TEÁOR kódokat, amelyek pontosan leírják a tervezett tevékenységeket. A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése, melyeket a KSH honlapján találhatunk meg (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is találhatunk, amely egyszerűsíti a besorolást.
Az alapítás teljes folyamata magában foglalja az ügyvédi közreműködést is, hiszen az ügyvéd elkészíti a szükséges dokumentumokat, beleértve a társasági szerződést is, amelyről már írtunk korábbi cikkünkben. Ebben a szerződésben rögzítik a székhelyet és a vállalkozás tevékenységi körét is, amelyek fontos elemei a betéti társaság létrehozásának. Ezután a cégalapítási folyamat során a társasági szerződés és a többi dokumentum benyújtása a cégbírósághoz következik. Az egyszerűsített cégeljárást választva a cégbíróság a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül dönt, így a cégalapítás viszonylag gyorsan lezajlik.
Fontos tudni, hogy a betéti társaság alapítása nem mentes a hátrányoktól. A legjelentősebb hátrány a korlátlan felelősség, amely a társaság beltagjait terheli, ahogy azt fentebb már említettük. Gyakorlati szempontból a beltag saját teljes vagyonát is kockáztatja a gazdasági társaságban. Ha a társaság adósságait nem tudja kifizetni, a beltagok saját vagyonukkal is felelnek a tartozásokért. Emellett a társaság beltagjai a tagsági jogviszonyuk megszűnése után további 5 évig is felelősséggel tartoznak a társaság korábbi tartozásaiért.
Mivel a betéti társaság jogi személyiséggel rendelkezik, lehetőség van egyszerűsített cégeljárást választva az alapítást megkönnyíteni. Ebben az esetben a társasági szerződésben meghatározott képviselő jogosult a cég képviseletére. A beltagok közötti döntéshozatali folyamat általában egyszerűbb, de az egyes eseti kérdésekben a kültagok is szavazhatnak.
Összességében a betéti társaság alapítása Magyarországon számos előnnyel jár, például alacsonyabb törzstőke követelménnyel és egyszerűsített eljárással. Azonban a korlátlan felelősség jelentős kockázatot jelent a beltagok számára. A cégalapítás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy az általunk választott cégforma valóban megfelel-e az igényeinknek és céljainknak, és ha szükséges, szakértői tanácsot kérni a legmegfelelőbb döntés meghozatalához.
Segítségre van szüksége, netán könyvelőt keres? Keressen minket bizalommal!
Az Európai Unió új rendelete szerint, amely már augusztus 24-től érvényben van, kötelezővé vált a „Diizocianátok biztonságos használata EU 2020/1149 rendelet alapján” képzés. Ez egy jelentős lépés a szabályozások terén, amely mindenkit érinti, aki diizocianátot tartlmazó anyaggal dolgozik. Az előírások értelmében augusztus 24-től már csak az dolgozhat ilyen anyagokkal, aki elvégezte a képzést. Amennyiben valaki eddig elmulasztotta ezt az képzést, most kiemelten fontos, hogy mielőbb pótolja. A biztonság és a szabályozások szigorú betartása az összes érintett érdeke, és a képzés lehetőséget kínál arra, hogy mindenki megfeleljen ezeknek az új követelményeknek. Ne hagyja ki ezt a kritikus lépést az előírásoknak való megfelelés útján!
A diizocianátok olyan szerves vegyületek, amelyekben két izocianát csoport található. A diizocianátokat poliuretánok előállításához használják fel, de szintén fontosak lehetnek a peszticidek gyártásában.
Az izocianátok vízzel reagálnak és érzékenyítőanyagként vannak besorolva. Porlasztva vagy 46 °C fölé melegítve, valamint közvetlen bőrrel érintkezés esetén fokozott érzékenységet okozhatnak az embereknél. Ismételt érintkezés esetén, vagy azoknál, akik már eleve érzékenyek a vegyszerekre, az érzékenység tovább súlyosbodhat, ami túlérzékenységet okozhat. Az izocianátok általában 100%-ban szilárdak, nem illékonyak, és nagyon alacsony a gőznyomásuk, így szobahőmérsékleten nincs vagy csak minimális a gőzképződésük. A késztermékekben sem találhatók diizocianátok, azokat csak reaktív vegyi anyagként használják; a poliollal reagálnak a PU-termék létrehozása során, kikeményedéskor pedig elhasználódnak.
Az izocianátokkal való biztonságos munkavégzés kiemelten fontos, mivel a velük történő nem megfelelő kezelés súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Az ilyen vegyületekkel való munkavégzés során a következő intézkedések fontosak:
A helyes biztonsági eljárások betartása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy minimalizálják a diizocianátokkal való munka kockázatait és biztosítsák a biztonságos munkavégzést.
Amennyiben a diizocianátokat nem megfelelően használják, az a munkavállalók körében légzőszervi szenzibilizációt és foglalkozási asztma kialakulását okozhatja, ami súlyos problémát jelent az Európai Unióban. Az éves új esetek számának magas becslése (több mint 5 000 eset) miatt az Európai Bizottság az uniós szintű beavatkozást javasolta, amely magában foglalja az ipari és foglalkozásszerű felhasználás korlátozását, valamint a diizocianátok önmagukban vagy más anyagokkal keverve történő forgalomba hozatalának szigorú szabályozását.
A jelenlegi korlátozás célja, hogy csak azokban az esetekben engedélyezze a diizocianátok használatát ipari és foglalkozásszerű alkalmazásokban, ahol szigorú technikai és szervezeti intézkedések alkalmazása biztosított, és a munkavállalók megfelelő képzést kaptak. Az érintett felek teljes szállítási láncának tájékoztatnia kell az érintetteket arról, hogyan vehetnek részt a képzésen. Azoknak a gazdasági szereplőknek, akik diizocianátokat és keverékeiket forgalomba hozzák, felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a képzések elérhetők legyenek az ilyen anyagok felhasználói számára.
A képzés azok számára kötelező, akik 2023. augusztus 24-e után diizocianát tartalmú ragasztókat vagy tömítőanyagokat használnak ipari célokra, amennyiben a vegyület koncentrációja meghaladja a 0,1%-ot.
Amennyiben önnek, vagy munkatársainak szüksége van a "Diizocianátok biztonságos használata EU 2020/1149 rendelet alapján” képzésre, keressen minket bizalommal!
Érdeklődni szeretnék! Ajánlatot kérek!
A „Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?” című cikkünkben arról már írtunk, a gazdasági társaság alapításának egyik legfőbb eleme a társasági szerződés. Mostani cikkünkben arra térünk ki, hogy pontosan miket is kell tartalmaznia a társasági szerződésnek.
Kötelező elemek, tehát amiknek mindenképpen szerepelniük kell egy társasági szerződésben:
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, és legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó a cég azonosítását hívatott elősegíteni. Ez az a szó, ami a cégnévben első helyen áll, lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés, vagy akár mozaikszó is. A vezérszót minden esetben latin betűkkel kell feltüntetni. Ezen kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidíteni a cégnévben csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál rövidíthetünk.
Cégnév esetén arra is nagyon kell figyelnünk, hogy jól megkülönböztethető legyen a név más cégek nevétől.A teljesen ugyanolyan cégnév mellett ugyanis a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét, amennyiben nem elég egyértelmű a különbség két nagyon hasonló nevű cégnél.
Ezen kívül vannak még kötelező elemek a cégnévben, például a cégforma (Kft., Bt., Zrt., Nyrt., Kkt.,) meghatározása. Ha pedig cégbejegyzési eljárás alatt van a cég, akkor a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni.
Székhely: a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnünk.
Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni. Ha cégünk telephellyel vagy fiókteleppel is rendelkezik, azt is fel kell tüntetnünk a cégjegyzékben.
Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.
Fióktelep: a cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye
A cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, ezért a bejegyzési kérelem mellékleteként a tulajdoni lapot is csatolnunk kell.
A gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.
A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) alapján kell meghatároznunk.
A társaság induló vagyona, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összessége. Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 3 millió forint, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió forint.
Cégjegyzés alatt azt az aláírást értjük, amellyel az arra jogosultak a gazdasági társaság nevében aláírhatják írásbeli nyilatkozataikat, méghozzá a törvényben előírt módon. Az aláírt dokumentumokat elektronikus úton a cégbejegyzési kérelemmel és az illetékbefizetési igazolással együtt kell elküldeni az illetékes Cégbíróság részére. Az elektronikus aktát az eljáró ügyvédi iroda digitális aláírással látja el.
Cégjegyzésre jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.
A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.
Ha pedig már megvan a cég, és szüksége van egy jó könyvelőre, netán tanács kellene, hogyan lehet cége eredményesebb, kérjen ajánlatot tőlünk!
.A június 6-án benyújtott T/4243. számú törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az elfogadott törvények számos területet érintenek, például a helyi iparűzési adót, gépjárműadót, személyi jövedelemadót és még sok mást. Erről az „Elfogadták a június 6-án benyújtott a T/4243. számú törvényjavaslatot” című cikkünkben olvashat részletesen. Emellett nagyban változott az adózás rendje és az adóigazgatási rendtartás is.
Az adóeljárási változtatások célja az adminisztráció egyszerűsítése, ami pozitív hatást gyakorolhat az adózókra. Ez a könnyítés azonban nem mindig az adózók szempontjából jelentkezik, hanem az adóhatóság oldaláról is változásokat hozhat. Emellett, természetesen a módosításoknak célja a gazdaságfehérítés elősegítése és az adókikerülés lehetőségének csökkentése is.
Az áfa adónemben bevezettek egy új, különleges bevallási kötelezettséget, ami azokra az adózókra vonatkozik, akik változtatnak a bevallási gyakoriságukon. Az eddigi szabályok szerint, ha egy adózó áttért más gyakoriságú bevallásra (például mert már nem jogosult adólevonásra), akkor a negyedéves vagy éves bevallása már tartalmazta azokat az időszakokat is, amelyekre már benyújtotta havi bevallást. Ezt a problémát orvosolja az a változtatás, amely ebben az esetben előírja egy különleges, soron kívüli bevallás benyújtását.
Szigorítást jelent, hogy az adóhatóság az adószám törlését már az adóbevallás benyújtásának elmulasztását követő 180 nap elteltével el fogja végezni. Míg a módosítás előtt ez csak 365 nap után történt volna meg.
Az Art. rendelkezéseibe átemelik azt a veszélyhelyzeti kedvezményes szabályt, amely szerint a társasági adót és a helyi iparűzési adót USA dollárban és euróban is lehet teljesíteni. Az adózók számára ugyanis sokszor előnyösebb, ha az adófizetési kötelezettségüket külföldi devizában teljesíthetik.
Egy gesztusértékű könnyítés a jogi személyek számára, hogy a változtatás értelmében az adóhatóság engedélyezi az adótartozás részletfizetését legfeljebb egymillió forint összegig, évente egy alkalommal és legfeljebb hat havi pótlékmentességgel (automatikusan).
Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság ellenőrzi, hogy az új adózók vagy az érdekeltséggel rendelkező személyek múltjában vannak-e olyan jelek, amelyek az adóelkerülést jelzik. Például kiszűrik azokat a vezető tisztségviselőket, cégvezetőket, tagokat és részvényeseket, akiknek a cégüket az elmúlt 5 évben törölték az adószám nyilvántartásból. Ebben az esetben új szabály biztosít mentességet, amely lehetővé teszi a tagok és részvényesek számára is, hogy a vezető tisztségviselők és cégvezetők mellett igazolják, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az adózó jogtiszta működésének helyreállítása érdekében.
A megbízható adózói minősítéssel kapcsolatban két könnyítést vezettek be. Először is, a megbízható adózói minősítés során már nem veszik figyelembe azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek összege nem haladja meg a 100 000 forintot. Másodszor, korábban előfordulhatott, hogy az áfa/tao csoport tagjai nem teljesítették a pozitív adófizetési teljesítmény követelményét, és emiatt sem a csoportos adóalany, sem a tagok nem kaphattak megbízható adózói minősítést. A módosítás ezt is orvosolja, eltörli ugyanis a csoportos adóalanyok és tagjaik pozitív adófizetési teljesítménytől való függőségét.
A köztartozásmentesség kiemelt jelentőséggel bír számos támogatás és engedély megszerzése során. Jelenlegi szabályok szerint már akár 1000 forintos adótartozás is a köztartozásmentesség elvesztéséhez és komoly jogi következményekhez vezethet. A változtatás szerint, ha valakinek a köztartozása 30 000 forintnál kevesebb, és/vagy az adótartozása 5000 forintnál kevesebb, akkor nem kerül ki az adóhatóság Központi Adó- és Vámigazgatóságának adatbázisából.
A feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás szabályai is változnak. Az egyik ilyen változás, hogy a feltételes adómegállapítást már típusszerződésekre is lehet kérni. Típusszerződésnek minősül az olyan megállapodás, amelyet az adózók olyan ügyletekre kötnek, amelyekben előre nem határozható meg a résztvevők száma, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személyek vesznek részt (például beszerzési/értékesítési szerződések egy kereskedő cégnél).
Emellett a feltételes adómegállapítási kérelem díja is megváltozott. Típusszerződés esetén tízmillió forint, míg más esetekben nyolcmillió forint. Sürgősségi eljárás esetén a kérelem elbírálása pedig tizenkettő millió forint.
Az új szabályozás szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díja is emelkedett. Egyoldalú eljárás esetén a korábbi ötmillió forintról nyolcmillió forintra, míg két- vagy többoldalú eljárás esetén nyolcmillió forintról tizenkettő millió forintra.
Korábban a meghatalmazás bejelentésén kívül külön okiratot is be kellett nyújtani a meghatalmazásról. Az új módosítás szerint nincs szükség külön okirat benyújtására.
Az adóellenőrzés kötelező körét is szűkítették. Korábban kötelező volt ellenőrzést végezni azon gazdasági társaságoknál, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét évben elérte a 60 milliárd forintot, és az adózott eredmény mindkét évben nulla vagy negatív volt. Mivel azonban, hogy ezek az adózók részben megegyeznek a kiemelt adózókkal, akiknél az adóhatóság rendszeresen és visszatérően végez adóellenőrzést, indokoltnak látták ezt az esetkört hatályon kívül helyezni.
Ha úgy érzi, szüksége van megbízható és tapasztalt szakemberek segítségére az adózási és könyvelési területen, lépjen velünk kapcsolatba még ma, és mi segítünk!
Korábban már írtunk a június 6-án benyújtott T/4243. számú törvényjavaslatról a Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? és aMilyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? 2. rész című cikkeinkben. Ezt a törvényjavaslatot most elfogadták. Ezzel együtt pedig bevezettek néhány új szabályozást. Az elfogadott módosító csomag a helyi iparűzési adó, a gépjárműadó, a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás terén is tartalmaz jelentős változásokat.Külön említést érdemel a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a fémkereskedelem. Ez utóbbinál egy új rendelkezés került bevezetésre.
A helyi iparűzési adó egyszerűsített adóalap esetén történő adóelőleg meghatározásáról szóló rendelkezések lehetővé teszik a kisvállalkozók számára, hogy 2023. január 1-jétől különböző bevételi sávok alapján fix összegben állapítsák meg helyi iparűzési adóalapjukat. Az adóalap meghatározására vonatkozó szabályok már most is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az adóelőleg kiszámítására az átállás évében. Jelenlegi szabályok szerint azonban, ha egy kisvállalkozó az előző adóévben 25 millió forintot vagy annál nagyobb bevételt ért el, de az adóévben új telephelyet nyit vagy székhelyét áthelyezi egy másik önkormányzat illetékességi területére, akkor nincs kötelezettsége adóelőleget fizetni az új telephely önkormányzata felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezt a helyzetet rendezni fogja, mivel 2024. január 1-jétől az adóelőleget az alábbiak szerint kell meghatározni: az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira arányosítani kell a legmagasabb, azaz 8,5 millió forintos fix összegű adóalapot, majd az önkormányzat által meghatározott adómértékkel szorozni.
Jelenlegi szabályok szerint, ha egy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel, akkor megszűnik az iparűzési adóalanyisága, mivel ilyenkor valójában nem végez vállalkozási tevékenységet. Azonban a törvénymódosítás értelmében azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül összefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetik, továbbra is adóalanyok maradnak, így mentesülnek az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs teendőktől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).
Az elfogadott törvény értelmében, ahol egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetnek, az addig befolyt ellenérték a tevékenység megkezdése előtti napokra vonatkozóan vállalkozói bevételnek minősül. A szüneteltetés megkezdése után viszont az addig végzett tevékenységhez kapcsolódóan igazoltan felmerült kiadások elszámolható vállalkozói költségnek minősülnek a tevékenység megkezdése előtti napokra. Ennek eredményeképpen, 2024. január 1-jét követően a törvény előírja, hogy a szüneteltetés ideje alatt befolyt bevételeket és felmerült kiadásokat az általános szabályok szerint kell elszámolni az év folyamán.
Az egyéni vállalkozások esetében a törvény a fentieken kívül pontosítja a biztosítás szüneteltetése során szerzett jövedelemre vonatkozó szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt, de a szüneteltetést megelőzően szerzett vállalkozói jövedelemre is alkalmazni kell a társadalombiztosítási törvény általános szabályait. Ennek értelmében a biztosítás szüneteltetése alatt, a szüneteltetést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján szerzett jövedelmet a szüneteltetés kezdetét megelőző napon szerzett jövedelemként kell figyelembe venni.
Az egyéni vállalkozás szüneteltetésével kapcsolatban a szociális hozzájárulási adót érintő törvény módosítása szerint a társadalombiztosítási törvény vonatkozásában is alkalmazandó szabály, hogy az egyéni vállalkozás szüneteltetése alóli járulékmentesség csak teljes naptári hónapra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a járulékot teljes hónapra kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap teljes időtartamában szüneteltette.
Ezeket a rendelkezéseket először a 2023. december 31. után megkezdett szüneteltetések esetében kell alkalmazni.
Az elfogadott törvény pontosítja a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos kifizetőtől történő bevételszerzést, ami hatással van az adóalanyiság megszűnésére.Az új törvény kizárólag a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevételt veszi figyelembe az adóalanyiság megszűnése szempontjából. Más típusú jövedelmek, mint például a tőkejövedelem, nem érintik az adóalanyiságot. Tehát csak a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékéből származó bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését. Ezzel tisztázódik, hogy az adóalanyiság nem szűnik meg olyan bevétel esetén, amely tőkejövedelemként kerül kifizetésre.
Ugyanakkor továbbra sem változik az a szabály, miszerint az adóalanyiságot nem veszíti el az a személy, akinek a bevételét a taxis személyszállítással kapcsolatosan szerezte, a TESZOR'15 49.32.11 szerint.
Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől pontosítja, hogy a kisadózó az adóalanyiságát az adott hónap azon utolsó napjával veszíti el, amelyben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Amennyiben a fent említett okok miatt megszűnik a kisadózó adóalanyisága, a kisadózónak kötelessége bejelenteni ezt az állami adóhatósághoz. A bejelentést a tárgyhónapot követő 15 napon belül kell teljesíteni. A törvény értelmében, amikor megszűnik a főállású kisadózói minősítés, az adóhatóság határozattal állapítja meg a kisadózó adóalanyiságának megszűnését, még akkor is, ha az adózó nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, vagy helytelenül jelöli meg az adóalanyiság megszűnésének időpontját a bejelentésében.
Az elfogadott törvény számos változtatást hoz a jövedéki adó területén. Az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adómértékei lényegében nem változnak, míg az üzemanyagok (benzin, petróleum, gázolaj) esetében jelentős adóemelés történik.
A benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója ebben az esetben 124,2 forintról 152,55 forintra nő. A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, abban az esetben a benzin jövedéki adója forintról 157,55 forintra nő, a petróleum jövedéki adója129,2-ről 157,55 forintra emelkedik, a gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén a jövedéki adója 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra nő literenként.
A fűtőolaj esetében bevezetnek egy állandó jövedéki adómértéket, amely 5,375 forint/kilogramm lesz, ha tüzelőanyagként történő felhasználásról van szó. Ha üzemanyagként értékesítik, akkor az adómérték változatlan marad, 116 forint/kilogramm.
Az LPG (folyékony gáz) esetében közúti járművek üzemanyagaként történő felhasználásnál az adómérték 95,8 forint/kilogramm marad, míg egyéb motorikus célokra történő értékesítésnél az emelt adómérték lesz érvényes, 14,685 forint/kilogramm helyett. Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználás esetén az adómentesség továbbra is fennmarad.
A földgáz közúti járművek üzemanyagaként történő értékesítése esetén a jövedéki adómérték normál köbméterenként 32 forint lesz, míg egyéb célra történő felhasználásnál kilowattóránként 0,3492 forintban állandósul. A veszélyhelyzet idején bevezetett emelt adómérték továbbra is érvényes lesz a villamos energia (megawattóránként 358,5 forint) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében.
A kereskedelmi gázolaj vásárlásakor a visszaigényelhető adó mértéke literenként 3,5 forintról 2,5 forintra csökken, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra, attól függően, hogy milyen mértékű jövedéki adó került felszámításra. A mezőgazdasági termelők adóterhe változatlan szinten marad, de a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra emelkedik az évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj esetében, illetve 83,5%-ról 87%-ra az ennél nagyobb mennyiség esetében.
A gépjárműadóval kapcsolatos 2024. január 1-jén életbe lévő törvénymódosítás szerint az adót egy összegben kell megfizetni minden év április 15-ig. A magánszemélyek részére lehetőség nyílik az öt havi részletfizetési engedély kérelmezésére.
Az adómentességek körét bővítik. A gépjárműadó fizetése alól mentességet kapnak az egyesületek, alapítványok és köztestületek is. Továbbá az üzembentartók is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző évben.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvénymódosítások érintik a családi adókedvezményt, a 30 év alatti anyák kedvezményét, valamint a munkába járás támogatását is érinti.
A családi adókedvezmény esetében az elfogadott törvényi szintre emeli a jogosultságot a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottra vonatkozóan. Ha egy magánszemély tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről gondoskodik, akkor a családi adókedvezményt havonta és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe. Ez a változtatás 2023. augusztus 1-jétől lép életbe. A módosítás lehetővé teszi, hogy a családi pótlékra jogosult magánszemélyek és a velük együtt élő magánszemélyek megváltoztassák az adóbevallásban a kedvezmény igénybevételére vonatkozó választásukat. Emellett a családi kedvezményhez kapcsolódó nyilatkozat adattartalmát is kiegészítik, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többletkedvezményét figyelembe vehessék.
A 30 év alatti anyák adókedvezménye is törvényi szintre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik még nem töltötték be a 30. életévüket és gyermeket vállalnak, jogosultak erre a kedvezményre. A kedvezmény akkor kezdődik, amikor a nő jogosulttá válik a családi kedvezményre, tehát amikor terhes, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke van. A 30 év alatti anyák a kedvezményt alkalmazhatják a külön meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmeikre. A kedvezmény összege legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető, amely 2023-ban havi 499 952 forint. A jogosultsági hónapot úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik azt a hónapot, amikor a 30 év alatti anya jogosultsága megkezdődik, de legkorábban a 25. életév betöltését követő hónapot. A kedvezmény legfeljebb az év utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amikor a 30. életév betöltése megtörténik.
A módosítás 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli azt a szabályt, amely már érvényben van a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján. Ennek értelmében a munkába járás céljából nyújtott költségtérítésnél a kilométerenkénti összeg emelkedik 15 forintról 30 forintra.
Az adózási kérdések bonyolultak lehetnek, és a jogszabályok értelmezése szakértelmet és naprakész tudást igényel. Ezért mindenképpen érdemes konzultálni egy szakemberrel, hogy biztosítsuk az adóügyeink megfelelő kezelését és a jogszabályoknak való megfelelést.
A LogikaPro Kft. szakértő csapattal és tapasztalt könyvelőkkel áll rendelkezésére. Célunk, hogy segítsünk ügyfeleinknek megérteni és hatékonyan kezelni az adózási kötelezettségeket, valamint biztosítsuk a pontos és időben történő könyvelést.Bízunk benne, hogy Önnek is segíthetünk az adózási teher csökkentésében, az adókedvezmények kihasználásában és a hatékony könyvelési gyakorlatokban.
Ha úgy érzi, szüksége van megbízható és tapasztalt szakemberek segítségére az adózási és könyvelési területen, lépjen velünk kapcsolatba még ma, és mi segítünk!
A Milyen adóváltozások várhatóak 2024-ben? című cikkünkben írtunk arról, hogymilyen változásra számíthatunk jövőre a gépjárműadó, a családi adókedvezmény, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének szabályozásában. A cikksorozat második részében az üzemanyag-, valamint dohánytermékek jövedéki adójának változásáról, valamint az egyéni vállalkozások szüneteltetését érintő lehetséges változások kerülnek terítékre.
A benzin jövedéki adóját úgy változtatná a törvényjavaslat, hogy amennyiben a kőolaj világpiaci ára hordónként meghaladja az 50 dollárt, akkor a jövedéki adó literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, ha pedig a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor a jövedéki adó125 forintról 157,55 forintra nő.
A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci kőolajár felett 124,2 forintról 152,55 forintra nő, 50 dolláros kőolajár alatt 129,2-ről 157,55 forintra emelkedik,
A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra.
Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet szerinti átmenetinek tervezett adóemelést is állandósítaná a törvényhozó. Ezek a következők.
A fűtőolajra, ha azt tüzelő-, illetve fűtőanyagként értékesítik, vagy használják fel, akkor kilogrammonként 5,375 forintban állandósul a jövedéki adó. Amennyiben üzemanyagként értékesítik, akkor nem változik és 116 forint/kilogramm marad.
Az LPG esetében, ha azt közúti járművek üzemanyagaként használják fel, úgy a jövedéki adója 95,8 forint/kilogramm marad, ha azonban egyéb motorikus célra értékesítik, akkor viszont az emelt szintű jövedéki adó lesz érvényes rá, és 14,685 forintban állandósul kilogrammonként (a különadók előtti 12,725 helyett). Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználásra az adómentesség megmarad.
A földgáz közúti járművek esetében a jövedéki adó üzemanyagaként történő értékesítése esetén normál köbméterenként 32 forint, egyébként kilowattóránként 0,3492 forintban állandósulhat.
Megmaradna a veszélyhelyzetben megemelt adószint a villamos energia (megawattóránként 358,5 forintra) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében is.
A kereskedelmi gázolaj esetén visszaigényelhető adó mértéke is változik, méghozzá csökken. Literenként 3,5 forintról 2,5 forintra, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően). A mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében az általuk felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra, illetve 83,5%-ról 87%-ra emelkedik (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően).
A dohánytermékek jövedéki adójának 2024-es javaslata megegyezik a 2023-ban már hatályban lévő adómértékekkel, amelyről a kormány már a 2022-es extraprofitadó-rendeletében rendelkezett.
A javaslat arra irányul, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül egybefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetnék, nem szűnne meg az adóalanyisága, tehát adóalanyok maradnának. Így mentesülnének azok alól az adminisztrációs terhek alól, amik az adóalanyiság megszűnésével járnak, mint például a záró bevallás beadás, illetve a változásbejelentése.
Amennyiben elfogadják a T/4243. számú törvényjavaslatot, úgy a fenti módosítások 2024. január 1-jétől lépnének életbe.
Jövőre változásra számíthatunk például a gépjárműadó, a családi adókedvezmény, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének szabályozásában, derül ki a T/4243. számú törvényjavaslatból, amelyet a kormány 2023. június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé.
A javaslat alapján 2024-tőlegy összegben kell megfizetni a gépjárműadót, méghozzá minden év április 15-ig. Magánszemélyek a gépjárműadó megfzetésére 5 havi részletfizetést kérelmezhetnének.
A javaslat alapján az egyesületek és alapítványokmellett a köztestületek is mentesülnének a tulajdonukban lévő gépjárművek utáni adó megfizetése alól. Továbbá, amennyiben sem az az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége, úgy ezek a személyek üzembentartóként is mentesülnének az adófizetés alól, amennyiben a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv.
Jogtechnikai módosításként pedig törölnék a „Z” rendszám betűjelet a jogszabályból. A rendszámok képzésének változása miatt ugyanis az ideiglenes rendszámtáblák is változtak. Így az ideiglenes rendszámok esetében az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnának ki.
A javaslat törvényi szintre emelné azt a szabályt, amelybentartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodó magánszemély a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehetné igénybe. Ez eddig a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabály volt.
A javaslat értelmében a családi pótlékra saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő magánszemély a kedvezmény igénybevételére jogosult személyre vonatkozó választásukat az adóbevallásban megváltoztathatnák.
A javaslat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmátis kiegésztenék úgy, hogy abban nyilatkozni kelljen a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is.
A 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó kedvezményére vonatkozó szabályokata javaslat szintén törvényi szintre emelné.
A személyi jövedelemadó kedvezményre az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő jogosult, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik
A fiatal anya a kedvezményt a tételesen felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében érvényesítheti. Az adókedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényesíthető, méghozzáhavi 499 952 forintig. Ez az összeg a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 2023-ban.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Legkorábban a 25. életévének betöltése utáni első hónapban vehető igénybe a kedvezmény, és legfeljebb addig a hónapig érvényesíthető, amíg az anya be nem tölti az 30. életévét.
Sok kedvezménytől eshet el az, aki nincsen tisztában azzal, milyen adótámogatások és visszatérítések járnak neki. Ha Önnek nem világos az adózás, vagy az, hogy hogyan tudja igényelni akedvezményeket, de jogosult lenne valamelyik fenti kedvezményre, keressen minket bizalommal, mi segítünk!
Manapság akár már egy nap alatt is céget alapíthat az, aki komolyan gondolja a saját vállalkozás indítását. Azonban ahhoz, hogy azt a jogi formát válasszuk cégünknek, ami valóban passzol mind hozzánk, mind a tevékenységi körünkhöz, nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyáltalán mik közül választhatunk, és a választási lehetőségeknek milyen előnyeik és hátrányaik vannak.
A vállalkozási formák,amelyeket alapítani lehet: betéti társaság (Bt.), Korlátolt felelősségű társaság (Kft), nyílt vagy zárt Részvénytársaság (NyRt. – ZRt). Ezen kívül létezik még a KözKereseti Társaság (KKT), mint társasági forma.
A Bt. alapításához két ember kell, egy beltag és egy kültag. Közepes vagy akár nagyobb vállaltok számára is megfelelő forma lehet. A beltagok saját vagyonukkal felelnek a társasági vagyon által nem fedezett költségekért, míg a kültagok csak a hozzájárulásuk mértékéig.
Egyszerűsített eljárásban, ha a rendelkezésre álló iratminták segítségével történik az alapítás, a Bt. bejegyzése illetékmentes. Egyéb esetben az alapítás díja 100 ezer Ft, amihez 5 ezer Ft közzétételi díj járul. További költséget jelent az ügyvédi munkadíj, valamint az 5 ezer Ft-os kamarai tagdíj.
A Bt.-vel összevetve a Kft. alapítás esetében már több a kritérium, és az anyagi vonzata is nagyobb. A Kft.-t alapító tagoknak 3 millió Ft alaptőkével kell rendelkezniük, a részesedésük pedig az alaptőkéhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelően oszlik szét. Ennek a vállalkozási formának ugyanakkor nagy előnye a Bt.-vel szemben, hogy a tagok csak a tulajdonrészük mértékéig tartoznak felelősséggel a tartozásokért, vagyis a saját vagyonukat nem teszik kockára. Egyszemélyes Kft. alapítására is van mód, ebben az esetben a teljes tőkeösszeget az egyetlen tagnak kell állnia. Ilyenkor nem társasági szerződés, hanem alapító okirat szükséges a vállalkozás bejegyzéséhez.
Egyszerűsített eljárásban a Kft. alapítás is illetékmentes, illetve a normál ügymenet költségei is megegyeznek a Bt.-ével: 100 ezer forint plusz az 5 ezer Ft-os közzétételi díj.
A közkereseti társaság vagy röviden Kkt. esetében a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért teljes vagyonukkal felelnek, korlátlanul. Ez azt jelenti, hogy maguk a tagok is perelhetőek, amennyiben a cég nem képes teljesíteni a szerződésben foglaltakat. A Kkt.-k előnye ezzel szemben, hogy Ptk. nem ír elő tőkeminimumot.
A részvénytársaság alapítása valamivel bonyolultabb és költségesebb is, mint a Bt. vagy a Kft. bejegyzése, továbbá erre a társasági formára esnek a legszigorúbb szabályok, és jellemzően a több százmillió vagy milliárd feletti árbevétellel rendelkező cégek döntenek mellette. Részvénytársaságot minimum 5 millió Ft tőkével alapíthatunk.
Az Rt. bejegyzése egyszerűsített eljárásban is illetékköteles, ennek összege 50 ezer Ft.
A normál ügyintézésnél a többi formához hasonlóan nagyságrendileg 100 ezer Ft ügyvédi alapítási díjatés további 5 ezer Ft közzétételi díját kell fizetnünk.
Egyszerűsített cégalapítást csak az ügyvédünk tud benyújtani, ugyanis az ügyvédi irodáknak van hozzáférése a megfelelő elektronikus felülethez. Ilyenkor az ügyvédünk elektronikusan benyújthat minden szükséges dokumentumot a cégbírósághoz. Az online eljárás az általános tevékenységi körök alá eső cégek esetében sablon iratmintákkal történik. Ráadásul ilyen esetben a cégbíróság egy munkaórán belül határoz. Fontos azonban, hogy a cégiratok benyújtása előtt legalább két nappal minden, a cégalapítással kapcsolatos költség meg legyen fizetve az Államkincstár felé, és az vissza is legyen igazolva. Ez az egyik feltétele ugyanis a sikeres cégalapításnak.
A normál eljárás esetében 15 munkanapos határidővel kell számolnunk. Ennek legfontosabb lépései a következők:
A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott mértékű törzstőkét befizetni. A számlanyitáshoz szükség lesz a létesítő okiratra, az aláírás-mintára, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványra vagy bejegyző végzésre.
Az indulást követően 15 napon belül kötelezően be kell nyújtani az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz. Ezt a terhet mindenképpen érdemes átadni egy könyvelőnek, aki gyorsan és szakszerűen készíti és vezeti első perctől a vállalkozás kettős könyvelését.
Ha úgy érzi, szüksége van segítségre, keressen minket bizalommal!
